Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
Más vélemények szerint azoknak kellene pénzt juttatni, akik a redemptus földeket bírják. A korabeli vélekedés ezt is ellenezte, hiszen ezáltal csak a gazdagokat támogatnák, akik közt sok a nem jászkun eredetű. Egy harmadik lehetséges csoportját alkothatták volna a kedvezményezetteknek a helyi közbirtokosságok, ám azok az el nem osztott földek kezelésére alakultak, tehát jogilag tarthatatlan volna ez az érvelés is.73 Jász Kürt II. évfolyam 32. szám - 1907. augusztus 11. Jászberény és Vidéke XXXVI. évfolyam 40. szám - 1904. október 2. Jászberény és Vidéke XXXVI. évfolyam 41. szám - 1904. október 9. Jászberény és Vidéke XXXVI. évfolyam 50. szám - 1904. december 11. Jászberény és Vidéke XXXVI. évfolyam 50. szám - 1904. december 11. Jászapáti és Vidéke III. évfolyam 43. szám - 1904. október 30. A Jászberény és Vidéke beszámolt ugyanakkor egy másik esetről is, amely a jogi vonulatot volt hivatva kiemelni. Thuroki Thuránszky Károlyné Losoncról írt Kele Józsefnek, hogy a redempcióról szóló művét küldje el férjének, aki Jáván lakik, és a bennszülöttekkel e kérdés felett többször is vitát folytat. Hogy a jávai őslakók milyen konklúzióra jutottak a kérdésben, arról nem értesítette a lap olvasóit, annyit mindenestre megjegyzett, hogy az ügy Ausztria és Ázsia érdeklősét is felkeltette már, csak Magyarország maradt közönyös.74 A közöny megtörésére tett első kísérletként értékelhető, hogy Mailár József, a jász végrehajtó bizottság elnökének indítványára 1904. október 23-án, Jászberényben megrendezték az első jászkun értekezletet.75 Jelen volt immár az összes jász község - így Jászárokszállás is, mely mind az 1745-ös redempciót, mind az 1903-as mozgalmat kétkedve fogadta76 - és a kun települések küldöttei is. „Erezzétek majd magatokat itthon ebben a sokat szenvedett ősi fészekben, hol a megváltás ideje 1745 óta 1848-ig hármas kerületek fénykora tette derűssé a hamisítatlan kiváltságos ősiséget és hol őseitek azután mikor 1867-ben az alkotmány újra helyre állott egész 1876-ig boldogságban, békességben, testvéries együttérzéssel, mindig vígan végezték e kiváltságos föld közös nagy munkáját. ”77 - a Jászberény és Vidéke cikkének patetikus hangulata áthatotta az első redempciós értekezletet is. Babó Mihály országgyűlési képviselő például ismét indítványozta, hogy a megváltás összegét a jászkun városok kapják, és a pénzt közcélra fordítsák. Általános lelkesedés fogadta a javaslatot, amit szónoklatában Bozóky Árpád, Zilah Benő és Hild Viktor is támogatott. Megszavazták továbbá, hogy Budapestre monstre küldöttséget menesztenek majd, amelynek élére Apponyi Albertet, Jászberény országgyűlési képviselőjét kérik fel.78 A közgyűlést bankett követte, ahol Mailár József mondott pohárköszöntőt, és emlékeztette a társaságot arra, hogy a jászkun igényeket 1868-ban Deák Ferenc is 51
