Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
közbirtokossági elnök személyében, noha a község hivatalosan nem vett részt a gyűlésen.57 57 Jászapáti és Vidéke III. évfolyam 16. szám - 1904. április 24. 58 Jászapáti és Vidéke III. évfolyam 18. szám - 1904. május 8. 59 Nagy-Kunság XXIX. Évfolyam 22. szám - 1904. május 29. 60 Jászapáti és Vidéke III. évfolyam - 1904. május 31. A következő hónapok lázba hozták a közvéleményt. Májusban Dr. Cseh József felszólította a jász községeket, hogy a liber fundikat másoltassák le és küldjék azokat a jászberényi múzeumba.58 Még ebben a hónapban megjelent Szendrey Imre cikke a Nagy - Kunságban, A redemció számadásai címmel, mely ismertette az önmegváltás történetét. Kiemelte a dicső jász ősök szerepét: „Méltó, hogy neveik mindenkor levett kalappal említessék, mert mint látni fogjuk, óriási munkát vittek véghez s olyan derekasan, hogy ma tíz pénzügyminiszternek is gondot okozna. ” A lap ígéretet tett arra is, hogy fel fogják sorolni a redimáló családokat: nem azért, hogy alaptalan reményeket keltsenek, mivel a visszaperelt pénz nem a magánszemélyeket, hanem a Közbirtokosságokat illeti.59 Rendkívüli száma jelent meg a Jászapáti és Vidékének is, amelyben beszámoltak a május 29-én tartandó redempciós ülésről. Ez az ülés sokkal harciasabb hangot ütött meg, mint a korábbi. Jól bizonyítja ezt Vágó Pál beszéde a Jászságról, amely „föld [...] fényes erkölcsét nem volt képes harmincéves alkotmányos szenvedésen át egy szerencsétlenül fejlődő nemzet politikai korrupciója sem pénzzel, sem erőszakkal összetörni” Zárásként hozzátette: „Olvassátok el Kele József könyvét és megtaláljátok benne a világtörténelem legszebb szabadságharcát, a jászkunok redemcióját. ” Az ülés egyik fejleménye, hogy dr. Hermán Ferenc ügyvéd és lapszerkesztő bejelentette a Kiskunság - Halas, Máj sa, Szabadszállás, Fülöpszállás és Kunszentmiklós - csatlakozását a mozgalomhoz.60 Ezzel sikerült bővíteni a résztvevők körét, de Hermán Ferenc csatlakozása már önmagában hatalmas nyereség volt. Őt korábban Kiskunmajsa kérte fel az üggyel való foglalkozásra, s ő kikötötte, hogy csak akkor kér tiszteletdíjat, ha sikerre viszi majd az ügyet. Lokálpatriotizmustól fűtve vetette bele magát a kérdés vizsgálatába. A nagy tudású, széles műveltségű Hermán több írásában is foglalkozott a jászkun redempció kérdésével, új szempontokkal gazdagította a mozgalmat. Egyik ilyen szempont, hogy a jászkun területek korábbi szabad jogállásuk ellenére a kötelező örökváltság értelmében kénytelenek földtehermentesítési járulékot fizetni. „A jászkun kerületeken az első méltánytalanság és törvénytelenség akkor esett tehát, midőn adománylevelük és az országos törvények ellenére elzálogosították, a második akkor, midőn az ország - törvénybe iktatott ígérete dacára a váltság összeget mindezideig nem fizette vissza, a harmadik pedig akkor, midőn a földtehermentesítési járulék fizetése alól 1868-ban ki nem vonattak. Ezt a 47
