Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Redempciós mozgalom a korabeli jász sajtóban
tiszteletdíj megfizetését, és cserébe visszakapták régi jogaikat, melyek kiemelték őket a jobbágyi sorból. A redempcióval megszűnt a jászkunok földesúri alávetettsége, s az ország önálló törvényhatósággal bíró, személyileg szabad lakosai lettek.8 A szentszéki ügyeket leszámítva más perekben az ország nádorispánján, annak kapitányán illetve a közöttük választott bírákon kívül mások nem voltak illetékesek ítélkezni. A római katolikus községek patrónusi joggal is rendelkeztek.9 Rendkívül haladó fejlemény volt ez a feudális Magyarországon. Évtizedekkel később indultak csak hasonló kezdeményezések az ország más részein: örökváltsággal szerzett csak a jászkunokéhoz hasonló jogokat 1824-ben Nyíregyháza, 1836-ban Szentes vagy 1840-ben Felsőlövő.10 SELMECZI László: A redemptio. In: Bathó Edit - Papp Izabella szerk. Szülőföldünk, a Jászság. Jászberény, 2011. 125. p. HORVÁTH Péter: Értekezés a’ kánoknak és jászoknak ... állapotjokrúl. Budapest. Jászságért Alapítvány. 1994. 122-124. p. CSERVENYÁK László: Nyíregyháza örökváltsága. In: Nyíregyházi kiskönyvtár III. Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat, 1969. 33. p. Országos Széchényi Könyvtár Fol. Hung. 1325. 55. p. SZABÓ Irén: Egy jász falu gazdasági - társadalmi képe a redempció után. KLTE. Debrecen, 1971.57. p. Magyar Katolikus Lexikon jász településekről írott cikkei FODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest. Jászok Egyesülete. 1942. 273. p. Az önmegváltás hatalmas anyagi vállalás volt; több mint egy évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy Nagy György, jászárokszállási kereskedő naplójába a következőt írhassa 1756-ban: „Redemptionalis munka bevégeztetett. ”n Sőt, Jászkiséren még az 1760-as években is tartoztak helyi lakosoknak.12 Hogy a Jászságnak mekkora volt mégis a teherbíró képessége, azt jól mutatja, hogy a térség számos középülete is a redempció évszázadában épült. Csak a legjelentősebbek: 1745-től kezdődik a jászapáti, 1758-tól pedig a jászkiséri templom átépítése; Jászárokszálláson 1767-ben, Jászdózsán és Jászberényben a Nagyboldogasszonyról elnevezett 1782-ben, Jászalsószentgyörgyön 1793-ban épült templom. Még az önmegváltást megelőzően fejeződött be a jászfény szarui (1720), a felsőszentgyörgyi (1731), jákóhalmi (1732) és a jászladányi (1734) templom építése.13 A gazdasági siker magyarázata abban állhat, hogy a redempcióval gazdasági autonómiát is nyert a Jászkunság. Ahogy Fodor Ferenc fogalmaz: „a jászok felszabadultak minden kívülről jövő kényszerhatás alól és szabadon fejthették ki gazdasági képességeiket. ”14 Szabadparasztként a jászok mentesültek az úrbéri terhektől, attól, hogy mint az a majorsági jobbágyoknál gyakran előfordult: a földesúr a majorsági árutermelés fokozása érdekében esetleg feltöreti a legelőt, 38
