Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)

TANULMÁNYOK - FARKAS KRISTÓF VINCE: A Jászkun kerület magasabb tisztségviselőinek hivatalviselése 1745-1876

Ismereteim szerint csak 1861-ben nem fogadták el megválasztott tisztségviselő lemondást, ugyanis bár Balajthy Vendel jászkun alkapitány és Kalmár József kiskun kapitány is megválasztása után idős korára hivatkozva azonnal vissza kívánta adni a tisztséget, de a kerületi közgyűlés hivatkozva a két személy jelentős tapasztalataira, melyre a megindult új alkotmányos életben szükségük volt, a lemondásokat nem fogadta el, így a két tisztségviselő végül mégis elvállalta a posztját.43 Összegzés Áttekintve a Jászkun kerület magasabb tisztségviselőinek hivatalviselését egyértelműen megállapítható, hogy 1848 előtt a tisztviselők jórészt a helyi társadalom legelőkelőbb rétegéből: a nemesi címmel is rendelkező redemptus földbirtokosok közül kerültek ki és a kiváltságosak között is kiváltságosoknak számítottak a külön juttatások és az adómentesség miatt, amihez hozzájárult a hivatalviselés befejezése után megadott nyugdíj is. A források alapján megállapítható az is hogy a tisztségviselők negyven évi munkaviszonyuk után számos esetben egészségügyi bajok miatt beadták lemondásukat, ami a korabeli egészségügyi állapotokról is érdekes képet nyújt. A kerületek és polgárainak látszólagos egyenlősége azonban egyértelműen megdől, hiszen az egyes kerületeken belül jelentős hatalommal, társadalmi és vagyoni tőkével rendelkező dinasztiák alakultak ki. A Jászkun kerületen belül a Jász kerület túlsúlya szintén jól tetten érhető, amit a tisztviselők vallási megoszlása tovább fokozott, hiszen a Jászság túlnyomóan római katolikus vallású volt, míg a Nagykunság szinte teljesen református, a Kiskunság pedig kevert: református és római katolikus vallású volt. Főként 1848 előtt azonban a tisztviselők döntő része római katolikus vallású volt, ami alól csak a Nagykun kerület jelentett kivételt. A kerületek modernizálására és a református vallásúak előretörése csak 1848 után került sor. Paradox módon az abszolutizmus hatására 1850 és 1861 között a kerületek modernizációja felgyorsult, ami politikai okok miatt is a tisztviselők gyors cserélődését is eredményezte. MNL JNSZML JKK prot. 1861. 7. 32

Next

/
Thumbnails
Contents