Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - FARKAS KRISTÓF VINCE: A Jászkun kerület magasabb tisztségviselőinek hivatalviselése 1745-1876
1801-ben Makó Lőrinc alkapitányi beiktatásakor a főkapitány ezt kérte: „a Publikumok közhasznát, és az adózó népnek boldogítását egyesített erővel és munkálkodással eszközölje. ” és hogy a hivatala miatt Jászberényben kell laknia.25 A tisztségviselők feladatai A vizsgált tisztségviselők feladatköre meglepően széles volt és az egyes történeti korszakokban is jelentős változások figyelhetőek meg. A kerületi kapitányok tényleges katonai feladatai már a kora újkorra háttérbe szorultak. A vizsgált korszakon belül megállapítható, hogy a kerületi kapitányok már a legritkább esetben katonáskodtak. Ugyanakkor a tényleges hadviselésre kiváló példa Illéssy István nagykun kapitány, aki az 1753-as Törő-Pető féle felkelés26 leverésében meghatározó szerepet játszott, hiszen fegyveres csapata élén ők fogták el 1753 tavaszán, Túrkevén a felkelőket. Vitézsége és hűsége jeléül Mária Terézia 52 körmöci arany értékű aranylánccal jutalmazta meg.27 Az utolsó tényleges katonai feladatkörre Herpay Mihály kiskun kapitány a példa, hiszen részt vett az 1756-63-as hétéves háborúban a jászkun-hajdú huszárezred első századának kapitányaként.28 A kerületi kapitány munkája során a hozzátartozó településeket felügyelte és közvetítette a Jászkun kerület döntéseit. Munkájuk a leghétköznapibb esetekre is kiterjedt, mint például a juhhús árszabása és a kerületben található erdőkről történő jelentés.29 A kapitányok leveleit az egyes települések jegyzői által vezetett protokollumba másolták be. SUGÁRNÉ KONCSEK Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok. Jászberény, 2003. 150. p. BANKINE MOLNÁR Erzsébet: Iratok az 1753. évi Törő-féle parasztfelkelés kiskunsági kapcsolatairól. In: Zounuk. A Szolnok Megyei Levéltár évkönyve. Szerk.: Botka János Szolnok, 1987. 285-289. p. Az 1752 szeptemberében elindult dél-alföldi lázadás a már régen halott II. Rákóczi Ferenccel kívánt kapcsolatot létesíteni. A mozgalom vezetői a Mezőtúron élő Törő Pál, a hódmezővásárhelyi Pető Ferenc, Túri Mihály és Bujdosó György voltak. A mintegy százfős gyengén felfegyverzett csoport 1753. április közepén Herpay Mihályt kérte fel a felkelő csapatok kapitányának, de Herpay a szervezkedést jelentette Boros Mihály kiskun kapitánynak. 1753 nyarán Illéssy István nagykun kapitány tíz emberével a lázadó csapatokat leverte, a vezetőket pedig elfogták. Mária Terézia ítélete szerint Törő Pált Mezőtúron, Pető Ferencet Hódmezővásárhelyen lefejeztették, testüket pedig felnégyelték. Bujdosó Györgyöt Budán fejezték le. A lázadásban résztvevő személyek közül 52 főt katonának soroztak be, másokat kényszermunkára ítéltek, vagy megbotoztak. Mezőtúr és Hódmezővásárhely szintén büntetésben részesült. ELEK Gy. 2012. 71. p. BOTKA János, Kunok-jászok katonáskodása és bandériumi hagyományai. In: Zounuk A Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve. Szolnok, 2010. 38. p. Jász Múzeum Történeti Dokumentációs tára 13.22.1. Jászladány prothocollum 1772-1778. 11., 53. 28
