Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - FARKAS KRISTÓF VINCE: A Jászkun kerület magasabb tisztségviselőinek hivatalviselése 1745-1876
határában található földjeit és hevesiványi birtokát, annak az öccsének hagyja, aki kerületi „Hivatalra alkalmatos lészen”, egyik testvérének fiára pedig, ha „D[istrictua]lis Hivatalra, vagy leg alább Tanátsbeliségre alkalmatos lészen”. kisebb házat, szőlőt és 5000 forintot hagy, míg egy másik testvére fiára, aki „szintén hivatal viselésre alkalmas lészen” jászberényi házát, kertjeit, szőlőit és szintén 5000 forintot hagyott.16 MUHORAY György: A makfalvi Dósa nemzetség jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai. 1. kötet 1755-1918. Szolnok, 2001. 43. p. SZAKAL Aurél (Szerk.): Péter család. A nemes kiséri Péter család Kiskunhalason. Kiskunhalas, 2000. 34. p. A kerületi kapitány tisztségének elnyerésére jórészt a Jászkun kerületben eltöltött kisebb hivatalok, mint például táblabíró, biztos, vagy ügyész feladatkör betöltésével kerülhetett sor, tehát a hivatali ranglétra végigjárása a legtöbb esetben elkerülhetetlen volt. De ellenpéldák is akadnak, hiszen Herpay Mihály kiskun kapitány hirtelen, gyakorlatilag előzmény nélkül emelkedett kapitányi rangra. Bár ő elfogadva Mária Terézia ellenreformációs törekvéseit, a rekatolizációból adódó előnyökkel élt. Horváth Mihály kiskun kapitány is kiskunmajsai jegyzőből lett lovász, majd pedig kapitány. A kiskun kapitányi tisztség elnyerésénél úgy tűnik, hogy fontos érv volt a római katolikus vallás is. Ugyanis Herpay Mihály és Már András is az áttérése után nyerte el a tisztséget. Sőt az utóbbi kapitány keresztapja maga a nádori főkapitány Almásy Ignác volt.17 A jászkun főkapitányi rangnál sajátos módon nem alakult ki a számos vármegyénél megfigyelhető örökös cím, amikor egyes családokon belül generációról-generációra szállt a főispáni cím. Ugyanakkor 1745 és 1785 között ezt a tisztséget a zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család egymást követő három nemzedéke viselte, tehát a család esetében jogos feltételezés, hogy az örökös főkapitányi címet is elnyerhették volna, hiszen birtokai a Jászkun kerület szomszédságában voltak, sőt egyik lakóhelyük: Tárnáméra a Jász kerülethez is közel feküdt. Azonban II. József 1785-ös központosítása miatt az Almásy család a tisztséget elveszítette és meglepő módon a Jászkun kerület életében többé nem játszottak szerepet. A Habsburg nádorok hivatalviseléséről egyértelműen megállapítható, hogy a nádori vagy jászkun főkapitány kinevezésénél a nádor által megbízhatónak ítélt személy nyerte el a tisztséget korábbi érdemei elismerésére. Mivel József nádor egyben I. Ferenc király testvére, V. Ferdinánd királynak pedig nagybátyja volt, ezért nem meglepő, hogy a nádori főkapitányok is erősen Habsburg hű aulikus, sőt konzervatív kiállásúak voltak. Közülük is kiemelkedik a konzervatív Szluha Imre akivel kapcsolatban 1848-ban Petőfi Sándor a kiskunokhoz intézett kiadványában ezt írta: „Az egész Magyarország nagyon szolgalelkű, kutyaalázatosságú ország volt, és ti ebben a virtusban közelebb álltatok az elsőkhöz, 25
