Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: Források Jász-Nagykun-Szolnok megye vasútjainak történetéhez
képviselt Magyar Középponti Vasúttársaság kezdte meg a vaspálya kiépítését. Az első tervek még Pesttől a Jászkun Kerületen át akarták elvezetni a vasutat Miskolc, illetve Debrecen felé. A vasútvonalat fel is mérték, erről tanúskodik az 1840-es jegyzőkönyv, de azután az osztrák birodalmi érdekeknek megfelelően Szolnok, a fontos sókikötő felé vezették. így épült ki a Pest-Szolnok vasútvonal, amelyet 1847. szeptember 1-jén nyitottak meg. Széchenyi, miután kinevezték közlekedési miniszterré, hatalmas munkával látott neki a vasút tovább vezetésének Szatmár irányába. Tevékenységét azonban meggátolta az időközben megindult fegyveres harc. A vasútépítés mégsem állt meg Szolnoknál, az 1850-es években tovább folytatták Debrecen felé. 1857-ben adták át az új helyen felépített vasútállomást és a vasútvonalat, amelyet már a Tiszavidéki Vasút épített. A következő évben megnyílt a Szolnok-Mezőtúr-Arad vonal, amelynek következtében Szolnokon a vasúti járművek karbantartására létrehozták a Járműjavító Üzemet. Paradox módon hangzik, de Szolnok vasúti csomóponttá válását éppen a rivális város Jászberény irányából érkező vasúti összeköttetés indította el. Igaz 1857 óta, amióta Debrecen felé meghosszabbították a vaspályát, a Tisza parti város többé nem volt fej pályaudvar, de végül az első becsatlakozó vonal a hatvani vasút volt. A Hatvan-Szolnok vasútvonalat a MÁV építette az 1868. évi XLIX. te. alapján. A vonal az Északi Államvasútvonal Salgótarján-Losonc-Ruttka vonalának szárnyvonalaként épült. A megyében sorra épültek ki a további vasútvonalak: 1880- ban megépült a Mezőtúr-Szarvas, két év múlva a Pest-Újszász vasút. 1885-ben adták át a Pusztatenyő-Kunszentmárton, az Új szász-Jászapáti és a Mezőtúr- Túrkeve közti vasutakat. Két év múlva átadásra kerültek a Pusztataskony- Kisújszállás és a Kunszentmárton-Szentes vonalak. 1889-ben Kisújszállás-Gyoma közti vonal épült meg. 1891-ben két vasutat is átadtak a Tiszafüred-Debrecen és a Dévaványa-Szeghalom köztit. 1896-ban megnyílt a Karcag-Tiszafüred, 1897-ben a Szolnok-Kiskunfélegyháza és 1909-ben a Jászapáti-Vámosgyörk közti vonal. A Kunszentmárton-Lakitelek közti vasútvonal átadására csak a 2. világháború után, 1952-ben került sor. Szolnok, mint vasúti csomópont jelentősége az 1900-as évektől fokozatosan emelkedett. A második világháború és az 1944 nyarán végrehajtott légitámadások súlyos csapást mértek a vasútállomásra. A pályaudvart véglegesen az 1960-as években megindult beruházás keretében állították helyre. Az első ütemben a rendező pályaudvart fejlesztették, a második ütemben került sor a személypályaudvar felépítésére. A tervezett teherpályaudvar kialakítása azonban elmaradt. A megye vasútvonalaira károsan hatott az 1968-as ún. „közlekedéspolitikai koncepció”. Ennek keretében ugyanis megszüntettek három kisvasúti vonalat és két normál nyomtávú vasútvonalat. Jász-Nagykun-Szolnok megye valaha jelentős kisvasúti hálózattal rendelkezett. Ezek általában 600 illetve 760 mm-es nyomtávval készültek és a nagybirtokok belső szállítási igényeit, vagy a normál nyomtávú vasútvonalak állomásaihoz történő csatlakozást elégítették ki. A szerelvényeket legtöbbször lóval 226
