Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)

TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után

Bizottságot, hogy Szabó az intézmény vezetője maradhasson,120

sőt, a Független Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt helyi képviselői is pozitívan nyilatkoztak Szabó demokratikus elkötelezettségéről.121

A nagyszámú támogató mellett konkrét tanúk is megszólaltak. Nagy László százados április 27-én közölte a hatóságokkal, hogy éppen azért javasolta Szabót a helyi leventék vezetőjének, mert tudta róla, hogy nyíltan baloldali érzelmű és így látta biztosítottnak azt, hogy a leventemozgalmon belül nem uralkodik el a nyilas szemlélet.122

Két nappal később Pollák Imre helyi könyvkötő mester tett tanúvallomást a járási rendőrkapitányságon, ahol elmondta, hogy Szabó elkötelezett volt a szegények iránt, s a Keleti Bajtársi Szövetséget arra kívánta felhasználni, hogy a szociálisan rászorulókon segítsen.123

Végül az inkriminált beszédek és újságcikkek hátterére is fény derült. Színi Béla helyettes református lelkész tárta fel a rendőrség nyomozói előtt a publicisztikák megjelentetésének valódi indítékát. Tiszaföldváron a polgári iskola nagy anyagi nehézségekkel küzdött, ezért 1940 szeptemberében arra kényszerült, hogy magánfenntartású intézményként működjön tovább.124

A település azonban arra törekedett, hogy az iskola újra állami fenntartásúvá váljon. Ennek érdekében Szabó tárgyalásba bocsátkozott kormányközeli politikusokkal, s az 1944 júniusában velük kötött egyezség értelmében megígérte, hogy elmondja az inkriminált beszédeket és megjelenteti azokat a helyi újságban, a Tiszaföldvár és Vidéké-ben. ennek fejében az állam átveszi az iskola finanszírozását. Tehát ezért hangzottak el azok a szónoklatok, amelyek sem habitusával, sem meggyőződésével nem voltak összeegyeztethetők.125

Az igazoló bizottság végül kénytelen volt figyelembe venni a Szabó Gyula mellett megnyilvánuló szolidaritást, így, bár feddésben részesítették, mint kiváló pedagógust és baloldali elkötelezettségű embert, sértetlenül meghagyták hivatalában.126

MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 233. A tiszaföldvári polgári iskolában végzett növendékek szülei által írt nyilatkozat, 1946. április 26.

MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 233. A tiszaföldvári lakosok kérvénye az igazoló bizottsághoz Szabó Gyula ügyében, 1946. május 16.

MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 233. Nagy László vallomása Szabó Gyula ügyében, 1946. április 27.

MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 233. Pollák Imre vallomása Szabó Gyula ügyében, 1946. április 29.

TÁLAS László: Tiszaföldvár oktatásának története. In: Kelemen É. - Pató M. - Szlankó I. (szerk.) 2002. 197. p.

MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 233. Szini Béla vallomása Szabó Gyula ügyében, 1945. április 30.

MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni jár. lg. Biz. ir. 233. Határozat Szabó Gyula ügyében, 1946. május 17.

Az előző esetben a tanúk az igazolt mellett foglaltak állást. Azzal azonban, hogy a bizottságok lehetőséget teremtettek az igazoltakkal szembeni panasztételre, 220