Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Az iskolai oktatás újraindulása a Tiszazugban és környékén a második világháború után
kisgyermekeket tanítottak.110 Az elmarasztaló frazeológia ellenére a bizottságok ezeket a személyeket, hacsak tetteiket nem súlyosbították más „népellenes” cselekedettel, általában feddésben részesítették. Kitüntetett figyelem irányult a leventeoktatásban részt vevő pedagógusokra, különösen akkor, ha részt vettek a leventék frontra való kivezénylésében.111 A magyar katonai vezetés 1944 októberében azt a célt tűzte maga elé, hogy minél nagyobb számú leventét von ki az úgynevezett „veszélyeztetett” területekről annak érdekében, hogy velük töltse fel a hadsereget, illetve így pótolja a rendkívül nagy munkaerőhiányt.112 Nagyréven Trócsányi Jenő református tanítóra hárult az a feladat, hogy a faluból evakuálja a leventéket. Állítása szerint nem önszántából, hanem a tanfelügyelő fenyegetésére vállalta el a megbízatást. 1944 októberében kapott parancsot arra, hogy vigye át a leventéket a Tiszán, és adja át őket a legelső katonai alakulatnak. A parancsnak azonban vonakodva tett eleget, s csak annak hatására indított útnak 25 fiatalt, hogy hadbírósággal fenyegették. Ettől kezdve Trócsányi ellentmondásba keveredett a történetet illetően, először ugyanis azt vallotta, hogy a gyerekeket Tiszakécskére kísérte, ahol közölte velük, hogy hazamehetnek. Később viszont, a keresztkérdésekre válaszolva azt nyilatkozta, hogy csak a Tiszáig vitte a fiúkat, ahol „ludovikásoknak” adta át őket. A források alapján lehetetlen kideríteni, mi történhetett ezekben a napokban Nagyrév és Tiszakécske között, az igazoló bizottság valószínűleg mégis figyelembe vette az enyhítő körülményeket, hiszen Trócsányit mindössze feddésben részesítette.113 Mások esetében szigorúbban járt el. Varga Ernőt, aki szintén a leventékkel együtt hagyta el Kunszentmártont, majd katonai behívót kapott, s végül Ausztria területén esett fogságba, az eljárás következtében megfosztották állásától, s ügyét a szolnoki népügyészséghez irányították.114 Ott azonban valószínűleg enyhítették büntetését, MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 122. Jegyzőkönyv Kiss Kálmán igazoló tárgyalásáról, 1945. július 26. A leventeoktatást a trianoni békeszerződés által megtiltott általános védkötelezettség pótlására hozták létre 1921-ben. Olyan 12 és 21 év közötti fiúknak kellett ebben részt venni, akik nem jártak rendszeres testnevelést nyújtó iskolába, vagy nem vonultak be katonai szolgálatra. A leventékkel leszerelt tényleges vagy tartalékos tisztek, valamint férfi tanárok és tanítók foglalkoztak, rendszeres test- és menetgyakorlatokon vettek részt és elsajátították a fegyverhasználat alapjait. Lásd: ROMSSICS I. 2005. 182. p. GERGELY Ferenc - KISS György: Horthy leventéi. A leventeintézmény története. Bp. 1976. 252. p. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. Kunszentmárton 1945. 47/1945. Jegyzőkönyv Trócsányi Jenő igazoló tárgyalásáról, 1945. május 8. MNL JNSZML XVII. 408. Kunszentmártoni Jár. lg. Biz. ir. 203. Határozat Varga Ernő ügyében, 1946. május 7.; MNL JNSZML VIII. 134. 134. d. Deák Ferenc úti isk. ir. 72/1945. Elszállított tanítók adatai, 1945. augusztus 21. 218
