Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -
Farkas a demokratikus kötelességtudattal zsarolta a jobboldali képviselőket, láthatóan nem ismerve a tartózkodás jogi fogalmát és politikai funkcióját. Az érintettekben visszatetszést kelthetett, hogy egy tizenkilences kommunista oktassa ki őket a demokráciáról. Merza még zárásként leszögezte, hogy esetükben nem politikai elköteleződésről, hanem jogi szakvéleményről van szó. A szavazást megejtették, és a várható eredmény született: a baloldaliak a polgármester lemondatása mellett szavaztak, a nemzeti jobbközéphez tartozók pedig tartózkodtak. A helyzet feszültségét jelzi, hogy először közli a jegyzőkönyv név szerint a szavazás eredményét. Hasonlóképpen szavaztak arról is, hogy betöltsék-e az így „megüresedő” állást. A háromfős kijelölő bizottság Tóth-György Istvánt, az NB elnökét jelölte, aki ezt el is fogadta. A történet azonban ezután sem ért nyugvópontra, további érdekes látószögek kerültek napvilágra. Vass János (MKP): „Nem érdekel, hogy a két párt miért nem vett részt a szavazásban, nem érdekel, hogy vállalják-e a felelősséget, vagy sem. Teljesen érthetetlen ezen munkájuk, eljárásuk akkor, amikor az orosz hadsereg itt van. A keresetlen szavakkal induló felszólalás az addigi kommunista megnyilatkozásokhoz képest a politikusi érvkészletet radikálisan új elemmel gazdagította. Februárig egyszer sem fordult elő, hogy ilyen nyers őszinteséggel és pragmatizmussal reflektáltak volna a szovjet jelenlétre. A kötelező közhelyek elhangoztak, rendkívül körültekintő és tapintatos volt mindig az említésük, de ilyen nyíltan nem utaltak a szovjet hadsereg pressziós jellegére. Lehet ezt úgy is értelmezni, mint fenyegetést, de úgy is, mint a realitások tudatosítását. A következő hetekben felgyorsultak az események. Egymást érték a főispáni leiratok, megsemmisítő végzések és az erre születő, igencsak sajátos nemzeti bizottsági reakciók. A kisgazdák a főispánhoz fellebbeztek a polgármester-választás ügyében. Március 10-én tárgyalta az NB a főispán leiratát, amelyben „arról értesíti a Nemzeti Bizottságot, hogy értesülései szerint olyan ügyekben tesz intézkedést, amelyek elintézése más hatóságok jogkörébe tartozik, és olyan intézkedéseket tesz, amelyek a Nemzeti Bizottság hatáskörébe nem tartoznak. A belső rend és a jogbiztonság érdekében felhívja a Nemzeti Bizottság figyelmét arra, hogy nem ügyintéző hatósági szerv és a 14/945. sz. M.E. rendelet 3. §-a értelmében a közigazgatási szervezetbe nem illeszkedhetnek be. Ugyancsak hatáskörét lépik túl a Nemzeti Bizottságok, amikor tisztviselői állások betöltése körül járnak el”100 (Kiemelések tőlem - Cs. D.) MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 1945. 03. 01./3. MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 1945. 03. 10./1. 180
