Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - KÓKAI MAGDOLNA: Adatok a növényvilághoz fűződő hiedelmekhez a Jászságban
hogy mielőtt a zöldhagymát elfogyasztják, le kell csípni a hegyét, mert ott lakozik a gonosz.49 A népi gyógyászatban alkalmazták kelések, sebek gyógyítására. „A kelésre tejben főtt, vagy parázsba tett forró vöröshagymát kellett rányomni. A vágott sebre a vérzés csillapítására is alkalmazták. Ha meggyűlt a seb a vöröshagymát összetörték, azt rákötötték avval szívatták ki a gennyet. Hasfájás gyógyítására is alkalmasnak tartották, teának megfőzve kamillával és köménymaggal együtt. ”50 Köhögés, megfázás orvoslására a hagymahéjból főzött teát napjainkban is alkalmazzák. MOLNÁR István gyűjtése. JMA. 113-78. SZAPU Viola gyűjtése. JMA. 155-79. KOKAI Magdolna: „Ágy lábában van a másik...” Születés körüli szokások és hiedelmek a Jászságban. Jászberény, 2010. 64. p. Tök, petrezselyem Mindkét növény külső tulajdonságából fakadóan szerepet játszott a születés szokáskörében. Azt tanácsolták az állapotos nőnek, hogy ha szép hosszú hajú lánygyermeket szeretne, lopjon petrezselymet. De véletlenül se lopjon tököt, mert kopasz lesz az újszülött. Ezt az analógián alapuló hiedelmet példázza a következő árokszállási adat: „Eccer behoztak Zaránkrú egy tanyasi asszonyt, ennek ikerszülése vót. Az egyik maradt csak meg. Aszonta nekem mikor meglett a baba: - Bözsike néni, van-e a babának haja? - Nincs ennek Gizikém! - mondom. Biztos tököt lopott vele! Egyszer kimegy a bába a szobából. Azt mondja: - Hát magának mán megmondom! A szomszédembernek szép sütnivaló tökje vót, loptam belüle. - Ejnye Gizikém, nem jó csináta - mondtam. Petrezselymet kellett vóna lopni, akkor nagyhajú babája lett vóna! Szegény nem tudott hova lenni, olyan bánata lett. ”51 Dió Kerek formája miatt egészségvarázslásra is alkalmazták. A karácsonyi asztalra tett dióból minden családtag vett egyet és feltörte. Ha egészséges volt a dióbél egészséget, ha rossz volt, betegséget, vagy halált jósolt tulajdonosának. Alma Mint az egészség és termékenység szimbóluma, számos analógiás mágia eszközeként szerepel a néphitben. Az esküvő alkalmával az új asszony kötényébe az anyós piros almákat szórt, hogy sok egészséges gyermeke szülessen. A megszületett csecsemő arcát megkerekítgették a piros almával. A téli ünnepkörben is fontos szerepet játszott az alma, mint egészségvarázsló gyümölcs. „Karácsony estéjén az ásott kútba három piros almát dobtak. Vízkeresztkor kihúzták az almákat a kútból és háromfelé vágták mindegyiket. Megették a családtagok, így ízenként. A három alma 17
