Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)

TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -

3 delegáltból, összesen 15 főből állt. A létszámcsökkentés akkor következett be, amikor a képviselőtestület elkezdte a munkáját.71

MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 1945. 03. 02./5.

MNL JNSZML XVII-17. JNB jkv. 1945-1947. 8. 1945. 01. 24.

Hiába képviselte a nemzeti jobbközép a jászberényi társadalom 70 százalékát és jelentett volna valódi, demokratikus alternatívát, a helyi viszonyoktól független tényezők (szovjet megszállási zóna, a szovjet hadsereg közvetlen jelenléte a városban) a kommunistáknak és kádereiknek kedveztek.

Őrségváltás

A rendőrség megszervezése

Már az első nemzeti bizottsági ülésen szóba került a karhatalom rendezésének kérdése. Tóth-György István elfogadhatatlannak tartotta a karhatalom akkori összetételét, ahogyan ő fogalmazott „A karhatalom személyzete is olyan, hogy az kritika tárgyává tehető, olyan elemek foglalnak abban helyet, kiknek helye nem ott volna.”72

A kommunistáknak alapvető célja volt a hatósági pozíciók megszerzése, a hivatalok személyi összetételének számukra kedvező módosítása. Ehhez kezdetben az NB volt az egyetlen eszközük, amit elsősorban nem a városi élet újjászervezésére akartak felhasználni, hanem a közigazgatásra kifejtendő nyomásgyakorlásra és az egyes hivatalok, személyek befolyásolására. Az NB által - alulról - megszervezett rendőrség civil emberekből civil emberek vezetésével történt, amivel a csendőrséget akarták felváltani mindaddig, amíg központilag, a Belügyminisztériumból vezérelve meg nem történik a karhatalmi infrastruktúra kialakítása. Ezt a hatóságot Polgári Rendőrségnek hívták, de legtöbbször csak rendőrségként hivatkoztak rá (szemben az ún. „fehérszalagos” polgárőrséggel, amelynek a közmunka ellenőrzése volt a feladata).

A városi közmunka és a rendőrség megszervezése kezdetben szorosan összefüggött egymással, hiszen a közmunka lebonyolítása a rendőrség hatáskörébe tartozott. Az NB ezért ezt a két ügyet rendszerint együtt tárgyalta, de az őrségváltás igényéből kifolyólag az egészből mindig az lett, hogy a közmunka kérdését pihentették, és kizárólag a rendőrség személycseréiről és vezetőváltásáról egyeztettek.

A rendőrség mihamarabbi átszervezése, vagyis a kommunisták által is elfogadható személyekkel való feltöltése, valamint a közmunka kivétele a rendőrség feladatai közül azért is vált egyre égetőbb feladattá, mert amíg nem volt a városnak ütőképes karhatalma, addig a szovjet katonák érezték feladatuknak a városban való járőrözést és rendfenntartást, ami a lakosság visszatetszését váltotta ki.

173