Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)

TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Demokratikus önszerveződés vagy presztalinizáció? - Jászberény az átmenet éveiben (1944-1949) -

Az jászberényi NB

SZDP-s

tagjainak politikai előélete

Tagok

Korábbi pártjuk

Farkas János, pártelnök

KMP

Kiss Ernő

MKP

Suba János

KMP

Iványi Pál

n.a.

Cseh Demeter

n.a.

Pfalz György

n.a.

Forrás: MNL JNSZML XVII-17. 1, 5.; Sebők B. 2015, 297., 300. p.

Amint az a táblázatból is kitűnik, a kommunisták az országosan is alkalmazott eszközhöz, a kripto-kommunisták beszervezéséhez nyúltak. A jászberényi SZDP vezetője egy tizenkilences kommunista lett (Farkas János). Suba János szintén KMP-s volt, ráadásul funkcionárius is, a 15 fős Intéző Bizottság tagja 1919-ben. Még érdekesebb Kiss Ernő este, aki az 1945. január 8-i nemzeti bizottsági előkészítő egyeztetésen még az MKP képviseletében vett részt, de a továbbiakon már SZDP-s delegáltként. A vonatkozó információk alapján egyértelmű, hogy a helyi munkáspártok tagjai mindannyian egy bolsevik típusú rendszer-átalakításban voltak érdekeltek, s az is, hogy ezen átalakítás levezénylésében a moszkvai tapasztalatokkal és összeköttetéssel rendelkező MKP-sek akarták játszani a vezető szerepet, ezért már jól előre bebiztosították a baloldali hegemóniájukat. Próbálták ezt először azzal, hogy egységes munkáspártot alapítanak, majd pedig a fragmentált baloldal kívánalmának megfelelve az SZDP vezető pozíciónak megszerzésével.

1944. december végén tehát három párt alakult meg: az MKP, az SZDP és az FKGP.56

Az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe sorhúzással a kisgazda Baráth Endrét küldték.57

Baráth Endre 1927 és 1944 között a képviselő-testület tagja, 1930-tól az FKGP politikusa, később pedig megyei elnöke volt. 1935-ben már választott képviselőként jutott be a helyi testületbe (korábban virilisként), ami azt mutatja, hogy pártpolitizálása (1933-ben indult a nemzetgyűlési választáson) rezonált a társadalom ellenzéki szegmensével. 1939-től az FKGP pótlistás képviselőjeként részt vett a nemzetgyűlés munkájában.58

Az FKGP megalakulását újjáalakulásnak is lehet tekinteni, hiszen a két világháború között a kormánypárt egyetlen látható ellenzéke az FKGP volt. Források híján nem lehet kimutatni az esetleges átfedéseket az 1945 előtti és utáni FKGP között, viszont Baráth Endre személye önmagában is sejteti a kontinuitást. De figyelembe kell venni azt is, hogy ezek a pártok jellemzően választási pártok voltak, a ciklus alatt nem fejtettek ki professzionális párttevékenységet minden településen, s csak a választási kampány alkalmával alakultak meg.

Tóth interjú 1956. 17. p.

KISS E. 2012. 4. p.

169