Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)

TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Adalékok a dévaványai Halasy család történetéhez. Horthy Miklós kormányzó anyai ági leszármazása

éltek. Miklós másik fia, (2.) István a Csallóköz keleti részére, Apácaszakállasra költözött. Fia és unokája is itt lakott, de a további leszármazottjait nem ismerjük. Gergely és János Komárom vármegyében eredeti címeres levelük felmutatásával igazolták nemességüket és 1721. február 27-én nemesi bizonyítványt nyertek, amely magában foglalta az 1618. évi armális hiteles másolatát. (2.) János az 1754-55. évi országos összeírásban a nemesek között szerepelt és ekkor már 80 év körüli idős ember lehetett, mivel Márton nevű fia 1700-ban született. Márton 1722. szeptember 17-én feleségül vette Lelovits Erzsébetet, egy bizonyos Lelovszky nevű nemes ember özvegyét és a Pozsony megyei Dunaszerdahelyre költözött. A házaspár három gyermeke közül László huszárfőhadnagy utódok nélkül halt meg. Magdolna az 1800-as évek elején Egerben lakott, és ekkor már özvegy volt. Gyermekeiről azonban Komáromy András levéltáros nem talált adatokat. Komáromy a harmadik gyermek, (2.) Halasy Márton életét viszont részletesen feltárta. O volt a család ezen ágának a legkiemelkedőbb alakja, a Halasyak vagyonának és politikai-közéleti kapcsolatainak megalapozója.

Halasy Márton 1740. június 28-án Dunaszerdahelyen született. Édesapja korai halála után a félárva fiút anyai nagybátyja, Lelovszky József kurtakeszi plébános nevelte. Nagyszombatba küldte tanulni és papi pályára szánta, de Mártont mégsem szentelték pappá. Teológiai tanulmányai alatt ugyanis megbetegedett és Bécsbe vitték gyógykezelésre. Egészsége visszanyerése után is a császárvárosban maradt. Beiratkozott az egyetemre, ahol négy évig jogi és bölcseleti tanulmányokat folytatott. Fia, Halasy Ferenc állítása szerint bölcsészdoktori oklevelet is szerzett. Bécsi tartózkodása alatt Pálffy nádor lányát magyar nyelvre tanította. Innen azonban nem tért vissza a nagyszombati papi szemináriumba, hanem huszártiszt testvérével, Lászlóval együtt Egerbe költözött. Az országosan is kiemelkedően jó hírű egri líceumot kereste fel, melynek jogakadémiáján 1768-69-ben hallgatóként tanult és oktatott is. Ugyanis amikor Csukás Benjámin jogtanár meghalt, Halasy Mártont bízták meg az előadások folytatásával, hogy a kurzus ne szakadjon félbe. Feladatát rendkívüli sikerrel oldotta meg. Ekkor figyelt fel rá Eszterházy Károly püspök és maga mellé vette világi titkárnak. Majd főispáni jogával élve kinevezte aljegyzőnek, 1772-ben pedig főjegyzőnek. Egy évvel később másodalispánnak, 1786-ban alispánnak választották meg. 1774-ben, Egerben, a megyei közgyűlés előtt igazolta nemességét és ezzel véglegesen a Heves és Külső-Szolnok vármegyei nemesség tagjává vált. A püspök és a megyei nemesség iránti elkötelezettsége miatt 1786-ban, II. József uralkodása alatt, amikor a megyegyűléseket feloszlatták, Halasy Márton lemondott alispáni állásáról és többé nem vállalt közigazgatási tisztséget. Ám a közéletben továbbra is részt vett, táblabíró és a püspöki úriszék elnöke volt. Halasy Márton 1797-ben királyi tanácsosi címet kapott. 1796 és 1812 között több alkalommal képviselte megyéjét Pozsonyban, az országgyűlésen. Csak 72 éves korában vonult vissza végleg a közéleti pályáról. 1820. március 31-én nyolcvan évesen hunyt el. Földi maradványait az általa épített kőtelki kriptában helyezték végső nyugalomra.

133