Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - HORVÁTH GERGŐ: A jászberényi Kunház története
1923 május 1-től évi 36.000 koronát, augusztus 1-től 48.000 koronát, november 1- től pedig további intézkedésig 60.000 koronát állapítottak meg, melyből utóbbi esetében 36.000 korona az állampénztárt (adóhivatalt), 24.000 korona pedig a pénzügyőri szakaszt terhelte. Ezekből is látszik, hogy az 1920-as évek első felében milyen borzasztó kilátástalan helyzetben állt az ország. Az infláció óriási mértékben nőtt, a gazdaság lényegében működésképtelen állapotban volt. Csak összehasonlításképpen jegyezzük itt meg, hogy a Kunház értéke a város 1926-os felmérése459 alapján 1922-ben 9430 koronát tett ki. 459 MNL JNSZML V.71.b. Jászberény város képviselőtestületének iratai. Közigazgatási iratok. 4804/1926. 460 MNL JNSZML V.71.a. Jászberény város képviselőtestületének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 89.kgy./1927 461 MNL JNSZML V.71.a. Jászberény város képviselőtestületének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 197 kgy./1925 462 Uo. 463 A Rezeda utca ma Palotási János nevét viseli. Az ország, így Jászberény 1920-as évek közepén a gazdasági nehézségekből történő lassú kilépkedése folytán egyrészt újra napirendre került a vasútállomástól a városközpont irányába vezető sugárút - Rákóczi út - kialakításának, másrészt az adóhivatal helyproblémái okán egy új adóhivatal felépítésének kérdése is. A két kérdéskört a város végül egyben kívánta megoldani. A Szolnoki Pénzügyigazgatóság 1927 tavaszán azzal a kéréssel kereste meg460 Jászberényt, hogy amennyiben a város hajlandó egy esetleges új adóhivatal számára egy 400-500 négyszögöl méretű telket ingyen biztosítani, illetve az építési költségekhez valamilyen formában hozzájárulni, ez esetben egy új adóhivatalt építenének fel. A Pénzügyigazgatóság kérésének hátterében két ok állhatott. Egyrészt feltételezhető, hogy a pénzügyigazgatóság már nem akarta tovább javíttatni az évtizedek alatt több átalakításon és felújításon átesett Kunházat, másrészt, a korszak hivatali igényeihez mérten az épület már erősen elégtelennek bizonyult. Ezt bizonyítja, hogy két évvel korábban, 1925-ben, a Pénzügyigazgatóság azzal a kéréssel461 fordult a városhoz, hogy az épületet minimum két, 6x6 méteres helységgel bővítse ki. A város a kérést megvizsgálta, majd úgy döntött, hogy az építkezés várhatóan nagy költségei miatt (mintegy 100.000.000 koronával terveztek) a kérés nem teljesíthető. A Pénzügyigazgatóság 1927-es felvetését azonban Jászberény már támogatandónak ítélte, ezért a megfelelő telek feltalálására bizottságot jelölt ki. A bizottság azt a javaslatot tette,462 hogy a város a belvárosi híddal (nagy kőhíddal) szemben levő, ekkor három utca - Hold utca, Hatvani utca és Rezeda utca463 - által határolt részen levő háztömböt vásárolja meg, és ennek egy részén épüljön fel az új adóhivatal. A maradék részt a bizottság a postaigazgatóság számára javasolta felajánlani, hogy az akkori telkét és épületét elcserélve egy új, emeletes postapalotát építsen fel, közvetlenül az adóhivatal szomszédságában. Bár a 125
