Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 32. (Szolnok, 2018)
TANULMÁNYOK - HORVÁTH GERGŐ: A jászberényi Kunház története
Jászberény válaszát a Jászkun Kerület Kisgyűlése lényegében vita vagy ellenvetés nélkül fogadta el,344 így már csak egy kérdés maradt: hol legyen a leánynevelde? Jászberény elöljárói az alkalmas épület feltalálásával Sipos Imrét és Beleznay Ignácot bízták meg,345 akik nem tisztázott okból jelentésüket346 csak igen megkésve, szeptember 1-én tették meg a tanács előtt. Mivel már igen közeledett a tanítási év kezdete, a döntés nagyon gyorsan meg is született. A leánynevelő intézet számára „helyiségéül a város tulajdonát képező 6-ik tizedbeli ház, a sörház szomszédságában”, tehát a Kunház lett kijelölve. A város az épület átadásával kapcsolatos adminisztrációs költséget, mintegy 96 forintot Riszner Józsefre terhelte, illetve kötelezte a használót, hogy az átalakítási munkákat maga végeztesse el. Ezeken túlmenően azonban nem kívánt semmi plusz díjat az épület használatáért, annak haszonbérleti jogát ingyenesen átengedte. 344 MNL JNSZML IV.252. Jászkun Kerület Nemesi Közgyűlésének iratai. Kisgyűlési jegyzőkönyv 4035.kgy./1863. 345 MNL JNSZML V.42.a. Jászberény város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek 648/1863. 346 MNL JNSZML V.42.a. Jászberény város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek 810/1863. 347 Érdekességképpen érdemes megjegyezni, hogy Riszner József tanúja a jászkun főkapitány, Jankovich György, míg Draudt Teklájé Eördögh András jászberényi tanácsbeli volt. Forrás: MNL JNSZML XXXIII. 1. Jászberény római katolikus házassági anyakönyvi másodpéldány 92/1863. 348 MNL JNSZML V.42.b. Jászberény város tanácsának iratai. Közigazgatási iratok Capsa 59. Fase. 3. No. 239. 349 Jászkunság 1868. május 10. 350 Jászkunság 1869. július 25. 351 Jászkunság 1873. február 2. 352 Uo. Az új tulajdonosok rögtön hozzáláttak, hogy egyrészt a szerződésben vállalt feltételeket teljesítsék, másrészt az épületet a tanulók befogadására és a tanítás megkezdésére alkalmas állapotba hozzák. Riszner József és Draudt Tekla házasságára szeptember 28-án került sor Jászberényben.347 Az oktatás megkezdéséhez szükséges átalakítási munkálatokat is sikerült idejében befejezni, Riszner József pedig november 15-én kelt levelében348 értesítette a város vezetését, hogy a leánynevelde október 1-én megnyitotta kapuit, egyben kérte a tanácsot, hogy a szerződésben vállalt két, díjmentesen tanítandó leányt jelölje ki, illetve a gimnáziumi zeneoktatáshoz elengedhetetlenül szükséges egy darab fízharmónikát vásároljon a számára. Az intézmény 16 növendékkel kezdte meg a működését, számuk azonban 1868-ra 30 főre,349 1869-ben 47 főre,350 1870-71-re már 60 főre emelkedett. 351 Utóbbi esetében a 60 főből 10-en bentlakóként, 50-en pedig „bejáróként” tanultak.352 107
