Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története
A tanyavilág problémái a 20. század elején A 20. század elejének népszámlálásai szerint 1901-ben a 21.242 állandó lakosból 4.235 fő (19,9%), 1911-ben a 23.341 lakosból 4.736 fő (20,2%) élt egész évben a karcagi tanyákon, sok esetben tíz kilométernél is távolabb a várostól, orvostól, iskolától, törvénytől, templomtól. A távolság a szárazabb nyári időben még leküzdhető volt, de a tanyasiak az esős ősz beköszöntétől egészen az olvadás vizének levonulásáig, a földutak felszáradásáig nagyobb részben el voltak vágva a külvilágtól. A tanyavilág emellett is számos közigazgatási, egészségügyi, oktatási, művelődési problémát hordozott, s már a század elején sürgetően megoldandó feladatokat fogalmazott meg Karcagon. Először az oktatás nehézségei, az iskolától távol maradó gyerekek nagy száma keltett figyelmet. Az 1902. év mutatóiról összeállított beszámolóban Szentesi Tóth Kálmán azt tárta a képviselő-testület elé, hogy az 1902- 1903-as tanévben összesen 620 tanköteles gyermek nem járt iskolába. „Az iskolába nem járt tankötelesek 95 %-a tanyai lakos, kik a távolság és a szülők szűk anyagi viszonyai miatt nem járhatnak fel az iskolába” - írta a polgármester. - „A tanyai iskolák létesítésének ideje elérkezett s én kötelességszerűleg a körülményre terelem a képviselő-testület figyelmét. ”3 S ezt a figyelmeztetést évenként ismétlik a jelentések. 1903-ról szólva is kiemelték, hogy „ az óvó- és tankötelesek összes számának mintegy 1/5-e a külhatárban lakik, honnan a gyermekeknek a városba történő iskoláztatása nehézkes, legtöbb esetben teljes lehetetlen. ”4 A megoldást jelentő tanyai iskolák alapítása, létesítése érdekében 1905-ben hivatalosan is történtek kezdeményezések, ám az alispáni utasításra négy körzetre osztott határban, az ott élő gyerekek összeírásán túl ekkor sem történt semmi lényeges.5 In. Polgármesteri jelentés 1902., Kg. 1903. 20-21. In. Polgármesteri jelentés 1903., Kg. 1904. 23-24. In. Polgármesteri jelentés 1905., Kg. 1906. 15. In. A tanyán lakó gyermekek érdekében. Nagy-Kunság (XXX. évf. 7. sz.) 1905. febr. 12. 1. A tanyai iskolákkal kapcsolatos cikkeket 1. A tanyán lakó gyermekek érdekében - tanyai iskolákat! In. Nagy-Kunság (XXX. évf. 10. sz.) 1905. márc. 10. 1-2.; A tanyai iskolák kérdéséhez. In. Nagy-Kunság (XXXY. Évf. 25. sz.) 1905. jún. 18. 3.; Kovács Lajos: A külhatárbeli tankötelesek iskoláztatása. In. Nagy-Kunság (XXX. évf. 28. sz.) 1905. júl. 9. 2-3. A tanyai gyerekek iskoláztatása ugyanakkor többek érdeklődését felkeltette, s 1905-ben több hozzászólást eredményező polemizálás indult a helyi lap, a Nagy- Kunság hasábjain.6 A hozzászólásokból kiderül, a legnagyobb gondot a karcagi tanyák szétszórtsága jelenti. Az állandóan lakott tanyák sokszor még az egyes kisebb határrészeken belül is, egymástól több kilométeres távolságra esnek, nehéz tehát olyan központi helyet találni, ami az őszi sarak vagy a téli hidegek idején is minden iskolás által könnyen és gyorsan elérhető. Az egész határban legfeljebb egy vagy két ennek megfelelő helyszín van, holott nyilvánvaló ezeknél sokkal több iskolára van (lenne) szükség.7 Már ekkor - ráadásul épp a vitaindító első írásban - megjelent a 94
