Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: Üstökösök az égen: a Graefl- és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában
valamint a tanító számára egy lakást. Vállalta továbbá az épületek karbantartását, szükség esetén bővítését és a tanító nyugdíj intézeti járulékának megfizetését. Az egy tantermes iskola tanítója hosszú ideig Komhauser Anna volt. A kétútközi iskola 1913. szeptember 1-től állami iskolaként működött tovább. Példaértékű lehet, hogy az egyébként katolikus család még a református felekezet oktatásának előremozdítására is áldozott: a református közösség iskolaépítését Graefl Jenő 1000 koronával segítette. A család mecénási szerepe jól kimutatható Poroszló község közösségi, kulturális életében is. Ez irányú legkorábbi tevékenységüket a poroszlói Polgári Olvasóegylet története őrizte meg. Károly tiszteletbeli elnöke volt az 1877-ben alakult Polgári Olvasóegyletnek, majd mikor a tagok helyiség nélkül maradtak, a családfő az Új Világ vendéglő melletti kis házát ajánlotta fel nekik három évre díjtalanul. A nemességszerző elvállalta a Tűzoltó Egylet fővédnöki tisztségét is a szervezet 1889-es alakulásakor. Főparancsnoknak fiát, Graefl Jenőt nevezték ki. Az önkéntes tűzoltók rendszeresen tartottak bálokat és jótékony összejöveteleket, hogy kiadásaikat finanszírozni tudják. 1891. július 28-án például majálist szerveztek Graefl Jenő főparancsok erdejében, ahol a pártolók 50 fillérrel támogathatták a tűzoltópénztárt. A legnagyobb felajánló Graefl Jenő volt, aki 9 forint 50 fillérrel járult a kezdeményezés sikeréhez. Az egylet tagjai 1911-ben nagyszabású gyűjtést rendeztek a tűzoltó otthon javára. A nemes cél megvalósulását özv. Bobory Györgyné Graefl Gabriella és özv. Graefl Károlyné eisenfelsi Schmidt Sarolta 20 koronával, Graefl Jenő 10, Graefl Andor 5 koronával segítette. Az 1930-as években Jenő fia, Graefl Károly vett részt Poroszló egyesületi életében, mint az 1925-ben alakult Levente Egyesület elnöke. Ebbéli minőségében lóháton kísérte el a leventék lovas csapatát 1933-ban a miskolci országos lovasversenyre. A GRAEFL BIRODALOM KIÉPÜLÉSE Kétútköz születése A Poroszló északi határában elterülő földeket a jobbágyfelszabadítás előtt az Orczy család birtokolta. Az Orczyak idejében a birtokirányítás Borsodivánkáról történt. Kétútköz önálló fejlődése csak az 1848-as jobbágyfelszabadítás után kezdődött meg, amikor Orczy József özvegyének, gróf Pejachevich Fáninak a földjeit tagosították. Kétútköz nevét, mint helynevet ezért is említik először csak 1864-ben: Pesty Frigyes helynévgyűjtésében „Két út köze tagosított birtok” megnevezés szerepel. Az elnevezés beszédes, hiszen a Poroszlótól 9 kilométerre található terület valóban két út közt helyezkedett el: a középkorban mindvégig használt Pestről Hevesen, Átányon és Hídvégen a poroszlói révhez vezető országos főút és az Egerből Makiáron, Egerfarmoson át úgyszintén a poroszlói révhez vezető utak között. A terület a Graefl család legelső vásárlásai közé tartozott. A nemességszerző Graefl Károly országosan jegyzett bivalytartást és szimentáli tehenészetet fejlesztett ki a pusztán, ahol a tanyasi cselédek lakásain és a gazdasági épületeken kívül ekkor 69
