Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)

TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: Üstökösök az égen: a Graefl- és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában

sem a Bobory, sem a Horthy családról nem volt sejthető, mekkora szerepük lesz a XX. század történelmének formálásában. Károly halála után birtokainak jelentősebb részét, mintegy 3898 kát. hold földet Jenő örökölte, Andorra 1959 kát. hold terület maradt. Az idősebb szülött jogán a poroszlói tornyos kastély Jenőé lett, míg Andor a kétútközi földeket és egy kisebb házat örökölt.26 26 Á. VARGA László, 1995. 35. - Á. Varga László írásában Andor házaként a Palota Vendég­fogadót nevezte meg. Bobory Ilona/Helén emlékirataiban csak „kis háznak” nevezi azt az épületet, melyben bátyja és nővére született. Sgy. A szövegben előforduló rövidítések: HML = Heves Megyei Levéltár, Eger; HU-BLF = Budapest Főlevéltár, Budapest; Sgy. = Saját gyűjtés 27 Bobory György emlékirataiból. Családi tulajdon. Sgy. 28 Családi iratok alapján. Bobory György visszaemlékezéseiben kitér arra is, hogy nagyapja Iglón élt és halt meg, tehát a Boboryak ősi fészkének ezt kell tekinteni, de más adatra már nem emlékezett. 29 SZVORÉNYI József, 1873. 8. A MÁSODIK GENERÁCIÓ A szépséges és kitűnő erényű Graefl Gabriella „ Gyönyörű szép nő volt és amilyen szép, olyan jó feleség, anya és háziasszony - írta emlékirataiban édesanyjáról, egyben apósa testvéréről 1949-ben Bobory György. Graefl Gabriellának ugyanis a család történetében kettős szerep jutott: a kétútközi kastélyépítő Andornak nővére és egyben Andor lányának, Helénnek anyósa is volt. Graefl Károly és Schmidt Sarolta elsőszülött gyermekének Graefl Gabriella Máriának (Bashalom, 1852. - Pusztadomaháza, 1939. augusztus 6.) fiatalkori éveiről nincs adatunk, első ismeretünk házasságkötése, mely 1873. április 24-én történt Bobory György (Érsekvadkert, 1837 - Debrecen, 1896.)28 huszárezredessel. Esküvő­jüket Egerben tartották, megáldójuk Szvorényi József volt. A házasság bizonyára fényes külsőségek közt köttetett, hiszen a Lyceumi nyomda kiadta Szvorényi József beszédét, melyet a szertartáson mondott, „Menyekzői amaranthok T. ez. Bobory György m. kir. főhadnagy és Graefl Gabriella úrhölgy ünnepélyes egybekelések emlékéről” címmel. Az egyházi beszéd szép megfogalmazásban jeleníti meg a házastársi kötelességet: „A férj nejétől engedelmességet és bizalmat, a nő viszont férjétől gyöngédséget és oltalmat vár. (...) Az asszony csöndes hatalma a szeretet. Csendben, szeretetben hintegesse ő háza jólétének vetéseit, takarítsa meg annak kalászait, sem megvetője nem lévén a tisztes divatnak, sem rabja az átkos fényűzésnek. Ennek cikkei évenként változnak, míg a takarékosság évszázadok óta ugyanaz a tiszteletreméltó erénye a nőnek. ”29 A feltűnő szépségű fiatalasszony megfogadta a tanácsot, mert kitűnő anya és feleség lett. A Bobory család felemelkedése a Graeflekéhez hasonlóan a XIX. században kezdődött és a XX. században csúcsosodott ki. A családi iratanyag megsemmisült, 50

Next

/
Thumbnails
Contents