Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: Üstökösök az égen: a Graefl- és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában
Graefl Károly, a dinasztialapító és nemességszerző Graefl József és Lakner Anna ifjabb fia Károly (Szolnok, 1814. október 9. - Poroszló, 1896. szeptember 20.) építészmérnöknek, más források szerint vasútmérnöknek tanult. E döntés a szülők előrelátásáról tanúskodik, hiszen a XIX. század első harmadának végén induló nagy vízügyi és vasútépítési munkák jövedelmező életpályát biztosítottak volna az ifjú mérnöknek, ha nem lesz „pályaelhagyó. ” Ki kell térni azonban egy olyan történelmi tévedésre, amely a Poroszló és a Graefl család kapcsolatával foglalkozó írásokon keresztül vonul: több esetben történik tényszerű kijelentése annak, hogy a „ Graeflek a Lánchíd építésére érkeztek hazánkba Széchenyi István hívására. ” Nos, Károly végzettsége valóban mérnök volt, de sem ő, sem felmenői nem dolgoztak a Lánchíd építésénél, ráadásul a család már az 1839. évet megelőzően - vagyis már a hídépítés munkálatainak megkezdése előtt - is jelen volt az országban. Annyi azonban valóban igaz, hogy Károly földbirtokosi pályafutása előtt gyakorló mérnök volt. Pályafutásának első igazolható állomása az 1831-es esztendő. Ekkor a bécsi politechnikum tanársegédje, ahol valószínűleg korábban a képzettségét is szerezte. 1842-ben a börtönügy országgyűlési tárgyalása idején kérték fel az 500 rabra tervezett csillagrendszerű börtönépület megtervezésére. „Magyarországon a polgári átalakulást megelőzően korszerű börtön nem működött. Kisebb építéseken túl az első bizonyságot az 1843/44-ben ülésező magyar büntető kodifikációs bizottság megrendelésére készült tervek, Graefl Károly, Cassano József és Zitterbach Mátyás munkái adják. A három kiváló tervező - akik közül Graefl több mint egy évtizedig elemezte a helyszínen a különféle európai börtönöket - az amerikai és európai modern börtönépítészeti alkotások ismeretéről tett tanúbizonyságot. Amennyiben a bizottság javaslatát a diéta és az uralkodó elfogadta volna és felépülhetett volna a tíz kerületi börtön - Léván, Keszthelyen, Budán, Kassán, Nagykárolyban, Nagyváradon, Miskolcon, Szegeden, Aradon és Pozsegában -, bármelyikük terve szerint építették is volna, bizonyosan nemzetközi színvonalú országos hálózata lett volna a magyar büntetés-végrehajtásnak. ”15 Graefl Károly a magánzárkás rendszert részesítette előnyben, akár kortársai. MEZEY Barna írása. Forrás: www.bvop.hu/download/bsz060L..pdf7bsz0601-bortonepiteszet.pdf . Letöltve: 2013. augusztus 26. A börtönök tervrajzai végül nem valósultak meg. Károly a tervezés időszakában, tehát 1843-ban céhes mesterré szeretett volna válni Pesten, de kérését elutasították. Talán ez is oka volt annak, hogy 1845 és 1850 közt a Magyar Középponti Vasút építési osztályvezetője lett. Ebben az időben kapcsolatot ápolt Gerster Károly építésszel, akinek 1847-ben esküvői tanúja is volt Feszi Frigyessel, a pesti Vigadó építőjével együtt. Viszonylag későn, 37 éves korában nősült. 1851. március 8-án vette feleségül az akkor 19 éves és már özvegy Répásy Karolinát (Pest-Buda, 1831. november 1. -46
