Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZUROMI RITA: Üstökösök az égen: a Graefl- és Bobory családok a XX. századi politika szolgálatában
is: „Az első népképviseleti országgyűlési képviselőválasztás júniusban ment végbe. Az abádi kerület Recsky Andrást, a mezőtúri Borbély Lajost, a szolnoki Graefl Józsefet küldötte a parlamentbe. ” József később a forradalmi eszméktől némiképp eltávolodhatott, mivel a kormányt - arra hivatkozva, hogy lakása a fővároshoz köti - Debrecenbe már nem követte. A Bach-korszakot a Szolnok megyében található Kengyelen, mint gazdálkodó élte meg. A politika és a közügyek - egy féléves rövid főbírói megbízatást kivéve - nem érdekelték. 1852-től testvérével, Károllyal együtt bérbe vette a tiszaeszlári Bashalmi birtokot, ahol 5000 holdas gazdaként az országos közügyek helyett inkább már a családalapítás gondolatai foglalkoztatták. 1862-ben, ötven évesen feleségül vette báró lozsárdi Győrffy Rozáliát (1838-1911), akinek a nevét magyar énekművészként és a Magyarországi Kárpátegyesület lelkes támogatójaként ismerte meg az utókor.9 Megyaszón 1872-ben felépítette kastélyát és minden bizonnyal remélte, hogy házát és birtokát egykor örökösére hagyhatja. A sors azonban nem így akarta: mivel házasságukból gyermek nem született, ezért örökbe fogadta öccse fiát, az 1859-ben Bashalompusztán született Józsefet. A fiatalember nevelőapja örökébe léphetett volna, hiszen jogot tanult, ám az ifjú joghallgató Graefl József 21 éves korában, 1878. január 22-én hagymázban10 elhunyt. 9 KOMISZÁR Dénes, 2009. 55. 10 Hagymáz, teljes nevén hasi hagymáz: a hastífusz régi elnevezése. Koporsója a poroszlói Graefl család kriptájában található. Fej fájának felirata szerint 1878. január 23-án hunyt el. 11 http://www.szon.hu/200-eve-szuletett-graefl-jozsef/2377235 - KOMISZÁR Dénes írás. 12 Bobory György emlékirataiból - Bobory Zsuzsa tulajdonában. A családi tragédia előtt József közéleti szerepvállalása csekélynek mondható. Szervezője volt a Szabolcs Vármegyei Gazdasági Egyesületnek és alapító tagja az 1868. december 1-én megalakított Szabolcs Vármegyei Régészeti Egyletnek.11 József vagyona öccsével, Károlyéval együtt szépen gyarapodott ebben az időszakban. A két testvér közösen bérelte előbb a bashalmi, majd a csegei birtokot. A két testvér szoros kötődése 1869 után is megmaradt, hiszen „Poroszlón cca. 7000, Megyaszón 5000, Domaházán 800 hold földet vásároltak. Megosztozva Józsefnek Megyaszó jutott azzal a feltétellel, ha örökös nélkül hal meg, akkor a megyaszói földek Károlyra és gyermekeire szállnak. ”12 Annak az okát, hogy ez az egyezség miért nem teljesült, a későbbiekben megtudjuk. Fogadott fia elvesztésének tragédiája bizonyára szerepet játszott abban, hogy 1881-ben visszatért a politikai életbe és a kormány felszólítására, valamint több birtokostársa biztatására elfogadta a főispáni tisztséget. Érkezése a magas hivatalba nem kis megdöbbenést keltett: vonattal jött, melyből segítség nélkül lendületesen szállt ki, egyetlen bőröndjét udvartartás helyett csupán komornyikja gondjaira bízta. Az idősödő, ám herkulesi erővel megáldott főispán a későbbiekben is kedvelt volt a szabolcsi nemesség körében. Nem csupán azzal vívott ki tiszteletet, hogy szívügyének tekintette az oktatás fejlesztését, hanem azzal is, hogy a politikai banketteken, 44
