Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
30 utcában, 1948-ban 20 utcában állították helyre.116 Mindezt úgy, hogy a gyalogjárók építése a tervezettnél lassabban haladt, mivel több érdekelt utcában a lakók nem tudták vállalni a rájuk eső költségek kifizetését. MNL JNSZML XV. 16. Szolnok város rendezésével kapcsolatos iratok MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 5872/1947 Szolnokmegyei Népszava, 1947. január 2. Tallózások MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 13265/1947 Ezzel Szolnok lett az egyetlen város az országban, amelynek autóbusz engedélye volt. Szolnokmegyei Népszava, 1948. január 22. Mi van az autóbusszal? Az első útvonaltól esténként egy alkalommal, „Mozi járat” néven tértek el. 21 órakor, a mozi előadás befejezésétől függően a Városi Színháztól indult a rendes megállóhelyek érintésével egy járat a vasútállomásra. Tiszavidék, 1948. február 12. Értesítés; Az autóbuszjárat indulásának Az utak padkájáról a háború alatt összegyűlt sár eltávolítása is csak ekkor történt meg, melyet a mélyebb fekvésű területek feltöltésére használták. Ezzel párhuzamosan 1947-ben 9200 méter, 1948-ban 12000 méter hosszan végeztek ároktisztítási munkálatokat, ezáltal helyreállítva a burkolatok vízelvezetését is. Ugyancsak 1947-ig váratott magára, hogy a Tisza egész hosszában a szolnoki szakaszon megszüntessék a gáton lévő lövészárkokat és lőállásokat. A mellvéd háború alatt lerombolt részeit újjáépítették.117 Az úthálózat helyreállításával párhuzamosan mind szembeötlőbb problémává vált, hogy Szolnokon az autóbusz közlekedés a háborús viszonyok közepette megszűnt és a város évekig nem volt képes újraindítani a szolgáltatást. Felmerült, hogy állami kölcsön felvétele helyett esetleg koncesszió kiadása volna üdvözítő.118 Tény, hogy a lakosság és a város vezetői részéről igény mutatkozott volna azon autóbuszjárat újraindításához, mely a vasútállomás és a város forgalmasabb részei között közlekedett, de a kérdés rendezése egészen 1948-ig húzódott. Ennek oka, hogy „Start” Autóbusz-vállalat a városvezetés meghallgatása nélkül kapott engedélyt a közlekedésügyi minisztériumtól, amit utóbbi magára nézve hátrányosnak tartott. Úgy vélték: „A háború által lerombolt város gazdasági helyzete parancsolóan megköveteli, hogy minden olyan jövedelmező forrást, amellyel a város gazdasági helyzetén javítani lehet, használjon ki. Mivel az autóbusz-üzem jövedelmezése kétségtelen és a város bevételét fokozza, 19 ezért a városi közgyűlés 1947. július 25- i ülésén elhatározta egy városi autóbusz-üzem felállítását és saját engedély-okirat beszerzését. Csakhogy a „Start” vállalat összeköttetései révén meg tudta akadályozni, hogy a város érdekei érvényesüljenek, így a tárgyalások elhúzódtak. Eközben a vállalat maga is autóbuszhiánnyal küszködött, nem volt mivel újraindítania a szolgáltatását. Végül többszöri minisztériumi látogatás után a polgármesternek sikerült kijárnia, hogy a „Start” engedélyét visszavonják és a városnak adják.120 így hosszas előkészületek után 1948 februárjában indulhatott meg az első autóbuszjárat a vasút és a Szabadság tér között.121 Az indulás előtt beszerzett egyetlen Skoda gyártmányú, 30 341
