Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)

ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)

száma kizárólag szolnoki vonatkozású kérdésekkel foglalkozik, városunknak az egész országban való megismertetését” célozta.79 A kultúrnapok alatt több gazdasági és közigazgatási témájú előadást, megbeszélést tartottak, emellett képzőművészeti kiállítás, koncertek, írói estek, bábjáték és az Operaház vendégjátéka várta az érdeklődő nagyközönséget.80

A 48-as programokhoz illeszkedve amatőr színjátszó és szavaló versenynek is otthont adott a város. A kor elvárásainak megfelelően természetesen a népi irodalom műveiből válogattak az előadásokon.81

Az évfordulós rendezvénysorozathoz kapcsolódva éledtek újjá a jelentősebb városi közgyűjtemények is. A könyvtár és múzeum maguk is megszenvedték a háborút, rendezésük még mindig folyamatban volt, hiszen a múzeumi tárgyak jó része elpusztult, csak a könyvállomány nagyobbik részét sikerült megmenteni. A könyvtár megnyitását végül 1948. március 15-én, a Centenáriumi év ünnepélyes kezdetére időzítették. Itt ezután a lakosság széles tömegei juthattak fillérekért a kor szellemének megfelelő olvasmányokhoz. Ugyanezen a napon került sor a Nemzeti Segély gyermekotthonának átadására is82 és erre a napra időzítették a legnagyobb tömegrendezvényeket, a külsőségekkel is tarkított ünnepi megemlékezések többségét.83

A hároméves terv első évének és egyúttal a centenáriumi emlékévnek is egyik legnagyobb szolnoki beruházása a Damjanichról elnevezett meleg vizű népfürdő építése volt, melyet az 1849-es szolnoki csata évfordulójára időzítve, 1949. március 5-én kívánták megnyitni.84 Mint a polgármester a közgyűlés előtt elmondta: „Sokkal hatásosabbnak és maradandóbbnak tartja a fürdő létesítését, amelyben az ifjúság is

MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 9448/1947

Szolnokmegyei Népszava, 1947. május 15. Mit jelent Szolnok a demokráciában és Szolnokmegyei Népszava, 1947. május 22. A demokrácia kultúrnapjai; A rendezvénysorozaton a művésztelep alkotóinak kiállítása, a városi zeneiskola tanári karának fellépése és a fővárosi színészek által előadott darab nagy sikert arattak. A szervezés hibájaként említették, hogy csak Szolnokra koncentrált és nem vonta be a közeli településeket, hiszen megyeszékhelyként a környék kulturális központja is.

Tiszavidék, 1948. február 5. Kimagasló eredményeket hozott a 48-as színjátszó kultúrverseny

MNL JNSZML MKP ír. X. 40/a. 1. sor. 9. ő. e. 16. tétel, Jelentés az MKP Megyei Bizottságának 1948. március havi munkájáról, Keltezés nélkül.

Tiszavidék, 1948. március 21. Soha nem látott tömegek ünnepelték március 15-ének százéves évfordulóját; Szolnok város háború utáni kulturális életéről további adalékokkal szolgál: Szurmay Ernő: Szolnoki közművelődés a város felszabadulásától a fordulat évéig. In:

TISICUM XII. 2001. 461-471. p.

Jelentősége túlmutatott a sportolási és szabadidős tevékenységeken, megépítése egészségvédelmi szempontból is szükséges volt. A városi Tisza szálló és gyógyfürdő ugyanis az ország legolcsóbb fürdője volt és ekkorra már túlzsúfolttá, az ottani fürdési lehetőség korlátozottá vált. Lásd még: ugyanezen tanulmány hároméves tervről és a csatornahálózat újjáépítéséről szóló részét. Tiszavidék, 1948. január 29. A centenáris év folyamán megépül a „Damjanich” népfürdő. 332