Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
zászlókat állítottak, hadifoglyok hozzátartozóit segítették, illetve utak, hidak, csatornák újjáépítését és mezőgazdasági rohammunkákat végeztek.74 mellett döntött, ami ellen Szolnok minden létező fórumon tiltakozott. Végül a csatorna teljes hosszában nem épült meg, s így a Tiszát sem érte el. 74 Tiszavidék, 1947. február 13. Alakítsuk meg a 48-as Bizottságokat 75 A szolnoki 48-as bizottság elnöke Makai Károly, titkára Szakali József volt. Tiszavidék, 1947. március 20. Megünnepelte március 15-ét Szolnok közönsége 76 Tiszavidék, 1947. április 10. Kegyeleti staféta 77 MNL JNSZML IV. 422. Főispáni ir. 636/1947 78 A minisztérium minden hónapban más és más városban rendezett kultúrnapokat. Szolnokmegyei Népszava, 1947. május 15. Mit jelent Szolnok a demokráciában A megyeszékhelyen is megalakult a 48-as Bizottság, mely már az 1947. március 15-i ünnepségek megszervezésében is vezető szerepet játszott. Itt jelentették be, hogy Szolnokon a 48-as Bizottság önkéntes munkavállalással közre akar működni egy tanoncotthont, továbbá a fiú és leány népi kollégium létesítésében. Vállalták továbbá, hogy „A várost és környékét befásítják, megépítik a Szabadságharc emlékére a Szabadság zászlótartó emlékművet. ”75 1947. április 5-én megrendezték első sportversenyüket is. Az országos felszabadulási emlékünnepségekhez igazodva kegyeleti stafétát szerveztek, mely két részből állt: a városi általános iskolák csapatainak kis, az idősebbeknek nagystaféta néven, „amelynek győztes futói a felszabadulási emlékmű talapzatán koszorúkat helyeztek el az orosz hősök emlékére. ”16 Nem sokkal később került sor egy újabb, még komolyabb sportrendezvényre. Szolnok város első „Ifjúsági napját” (az országos „Ifjúsági napok”-hoz kapcsolódva) 1947. május 31-én és június 1-én a Szolnoki MÁV atlétikai szakosztálya a 48-as Bizottsággal karöltve szervezte meg a MÁV SE sporttelepén. Ezen rendezvényre az összes iskolát és ifjúsági sportegyesületet meginvitálták. A résztvevő csapatok különböző sportágakban mérhették össze erejüket: síkfutás, stafétafutás különböző távokon, úszás és stafétaúszás, talajtorna, magasugrás, távolugrás és súlydobás, mindez külön fiúknak és lányoknak. A változatos programon egyénileg és csapatban, külön versenyszámonként és pentatlonban is pontozták a résztvevőket. Az első napon tartották a selejtezőket, a második napon egy zenés ébresztő és a pályán celebrált istentiszteletek után a középdöntőket és döntőket. A szervezők a pentatlon győztesét Szolnok város legjobb ifjúsági versenyzője címmel, a legtöbb pontot szerző iskolát, vagy társadalmi egyesületet vándordíjjal kívánták elismerni. A versenyek után a pályán majálist tartottak, este tábortüzet gyújtva zárták a rendezvényt.77 A sportesemények mellett talán még fontosabb megmozdulás volt a szolnoki „kultúrnapok” megrendezése 1947. május 15. és 18. között. A Magyar Kultuszminisztérium közreműködésével megvalósult programsorozat78 „ a felszabadulás óta az első országos jelentőségű kultúrmegmozdulás volt. A kultúrnapok keretében megjelent „ Vándortűz ” című folyóirat, amelynek most kiadott 331
