Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
Az iskolák és népi kollégiumok világán túl fontos művészeti, kulturális intézmények is működtek, újjáéledtek. A város kulturális életében évtizedekig meghatározó Művésztelep kapuinak megnyitása sokáig váratott magára, mivel komoly erőforrásokat igényelt: „Épületei majdnem teljesen elpusztultak, parkját részben kiirtották. ”64 Helyreállítása nem csak helyi, hanem országos érdek is volt, ezért újjáépítése érdekében Művészeti Egyesület alakult. Egyik alelnöki tisztét Hegedűs Lajos cukorgyári igazgató, másik alelnökségét Zsemlye Ferenc vállalta el, míg ügyvezető igazgatónak dr. Elek István tiszti főorvost választották meg, bár őt még ugyanebben az évben Szikszóra helyezték át.65 Mivel az egyesület önerejéből nem tudta pótolni a háború folyamán elpusztult épületeket, így végül a Tervhivatal által biztosított keretből sikerült helyreállítani 4 műtermet a hozzátartozó lakásokkal. Ezzel ismét lehetővé vált, hogy helyi és budapesti festőművészek és szobrászok megfelelő körülmények között alkothassanak az európai hírű telepen. Eközben a városi tanács Tiszavidék, 1947. február 13. Városunk a közművelődés szolgálatában Dr. Elek (Engel) István (1883-1958) Szolnokon született, 1906ban szerzett orvosi diplomát. 1907-től kórházi orvos Budapesten, majd 1909-től magánorvos Szolnokon. Az első világháború alatt 1914-től 1919-ig katonaorvos. Előbb egy honvéd kórházban szolgált, majd a Vörös Hadsereg szolnoki kórházában. 1919. május 20-tól Szolnokon városi tisztiorvos és megbízott rendőrorvos. Az 1936. évi IX. t.c. a városi tisztiorvosokat államosította. Ezen államosítás alkalmával zsidó származása miatt tisztiorvossá nem vették át, hanem őt városi orvossá minősítették. A belügyminisztérium 1944. július 1-jén, ugyancsak zsidó származása miatt nyugdíjazta, függetlenül attól, hogy addigi munkássága ellen soha kifogás nem merült fel, sőt, ismételten rendkívüli jutalmakban részesült. 1944 novemberétől a város tiszti orvosi teendőit újból ellátta, tekintettel arra, hogy a városi, járási, OTI és egyéb állásokra kinevezett orvosok elmenekültek. Ideiglenes vármegyei tisztiorvosi kinevezését Veres József ugyancsak ideiglenesen megbízott főispántól kapta meg 1944 decemberében. Dr. Molnár Erik népjóléti miniszter 1945. október 23-án hivatalosan is kinevezte vármegyei tiszti főorvossá. Munkája mellett folyamatosan publikált cikkeket, tanulmányokat, emellett ismeretterjesztő előadásokat is tartott és verseket is fordított. Szolnokot képviselte a Duna-Tisza csatorna tervezetének előkészítésekor, agitált a végül meg nem valósuló szolnoki torkolat mellett. A II. világháború után a Szolnoki Művészeti Egyesület ügyvezető igazgatójaként közreműködött a művészeti élet újjászervezésében is. Jelentős művészeti magángyűjteményét a múzeumnak ajándékozta. 1946 júliusáig közmegelégedésre látta el a vármegyei tiszti főorvosi teendőket. 1945-ben leigazolták, 1946-ban azonban „B”-listázták és nyugdíjazását rendelték el. Ez utóbbiban közrejátszott az a tény, hogy a szanáló bizottság egyik tagja, Dr. Köves István szolnoki orvos, a szolnoki orvosszakszervezet elnöke, személyes ellensége volt Dr. Elek Istvánnak, mivel maga is szeretett volna megyei tiszti főorvos lenni. Dr. Elek István az őt nyugdíjazó B-lista határozat ellen fellebbezéssel élt. Közben szolnoki lakásába idegeneket költöztettek be, őt pedig 1947-ben Szikszóra helyezték át. Csak röviddel halála előtt költözhetett vissza szolnoki, Szapáry utcai lakása egyik szobájába. 1990-ben utcát neveztek el róla. MNL JNSZML XXIII. 19. Szolnok MTVB Személyzeti Osztály ir. Személyzeti dossziék, 5038. sz.; MNL JNSZML IV. 422. Főispáni iratok 562/1945 és 574/1945 és 617/1946 és 520/1947; MNL JNSZML IV. 409. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye tisztifőorvosának ir. 1945. és http://www.kosakaroly.hu/szolnokiak/sz elek-i.html Utolsó letöltés: 2017. június 19. 329
