Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
A következő jelentősebb konfliktust állam és egyház között az iskolák államosításának keresztülvitele hozta el. Ennek kommunikációját a jól bevált forgatókönyv szerint készítették elő. Még 1948. május 18-án gyűlést tartott Szolnokon a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének főtitkára, aki taggyűlésen „ ismertette a politikai helyzetet, a magyar demokráciának a közelmúltban aratott győzelmeit, a klerikális reakcióval megvívandó harc szükségességét, az iskolák államosításának kérdését. ”48 Magyarán a politikai pártok harcában aratott győzelme után az egyházak autonóm intézményei kerültek az MKP célkeresztjébe. A szakszervezeti tagsággal természetesen az iskolák államosítását követelő és Mindszenty intézkedéseit elítélő egyhangú határozatot fogadtattak el.49 48 Tiszavidék, 1948. május 22. A vármegyei pedagógusok egységesen követelik a felekezeti iskolák államosítását 49 Tiszavidék, 1948. június 5. A felekezeti iskolák sürgős államosítását kérte a vármegyei közgyűlés 50 MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési iratai 132. rsz. 12357/1948 51 Tiszavidék, 1948. június 19. Mit jelent az iskolák államosítása a gyermeknek, a szülőnek és a tanítóságnak 52 Az iskolák államosítása mellett többnyire kevesebb figyelmet kap, de megemlítjük, hogy 1948 nyarán a tűzoltók is állami alkalmazottak lettek, ami szintén csökkentette a város apparátusát. 53 MNL JNSZML XV. 16. Szolnok város rendezésével kapcsolatos iratok Más testületekkel hasonló határozatokat hozattak, melyeket azután rendre felterjesztettek a miniszterelnökhöz, illetve a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, akik ezekre, mint az iskolák államosítását igazoló, széles körű társadalmi igény megnyilvánulásaként hivatkozhattak. A szolnoki közgyűlés is kivette részét a politikai hadjáratból, egyhangú lelkesedéssel fogadva el a felekezeti iskolák államosításáról szóló indítványt és egyúttal „ a dolgozónép munkás békéjének és lelkinyugalmának megóvása érdekében [...] a kérdés végleges megoldásához szükséges ”50 intézkedések mielőbbi megtételét is kérték. Ezzel egy időben a lakosság ellenérzéseit a kötelező hitoktatás fenntartásának hamis ígéretével igyekeztek leszerelni.51 Bár Szolnokon felekezeti iskola nem működött, az iskolák államosítása a városi fenntartású tanintézményeket is érintette, és a tanítók, tanárok állami fennhatóság alá kerülése jelentősen apasztotta a városi alkalmazottak számát.52 A közoktatás és kultúra néhány jellegzetes vonása: Az oktatás és művelődés területén az állam legfontosabb célkitűzésének az ifjúság ideológiai alapú nevelését tekintette, melynek előfeltétele, mint láttuk, az állami kontrol kiterjesztése, az iskolák államosítása volt.53 A városnak azonban ennél materiálisabb természetű problémákat is kezelnie kellett. Az oktatási intézmények elhelyezése például továbbra is súlyos gondot jelentett, mivel nem állt rendelkezésre elegendő és a célnak is megfelelő, egészséges épület. Ahogy arról a polgármester a közgyűlésnek is beszámolt: „A háború folyamán 326
