Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
Utóbbiak sorsát illusztrálja Temesi Gyula megyei titkár esete, akit a tisztogatásokban játszott aktív szerepvállalása ellenére is leváltottak. Utódja Szabó Berény lett. A pozíciómentés és állásféltés az egyszerű szociáldemokrata párti beosztottak között is éreztette hatását: „ Szolnokon a városi tisztviselők között igen sokan már átléptek a MKP-be és még többen szándékoznak. ”39 Uo. ÁBTL 1.2 5. doboz ÁVO hangulatjelentések, 1948. augusztus MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési iratai 132. rsz. 5857/1948 Tiszavidék, 1948. április 11. Elítélte a Népbíróság dr. Szabó Ferencet és dr. Molnár Jánost Az SZDP önállóságát végül az 1948. június 12. és 14-e között megrendezett egyesülési kongresszus számolta fel, melyen kimondták egyesülését a kommunista párttal, létrehozva a Magyar Dolgozók Pártját. Az új párt elnöke ugyan Szakasits Árpád lett, a valódi irányító hatalom azonban Rákosi Mátyás főtitkár kezében összpontosult. A Szociáldemokrata Párt mellett a Kisgazdapárton belül is hasonló, kommunisták által vezérelt, de a kiszemelt párt tagjai által saját soraikban végrehajtott tisztogatások zajlottak 1948 tavaszán és nyarán. Az ÁVO természetesen erről is kendőzetlenül beszámolt jelentésében: „A FKGP Szolnok megyei vezetősége a központtól kapott utasítások alapján egy újabb tervet dolgozott ki a pártszervezet vezetőségének átszervezésére és a jobboldali elemektől való megtisztítására. Az első lépés ezen a téren az új, kizárólag baloldali szegény és középparasztokból álló járási titkárok megválasztása lesz. Ezzel párhuzamosan folyik a pártszervezeten belül azoknak a jobboldali elemeknek az összeírása is, akiket mint egyszerű tagokat el kell távolítani a pártból. ”40 A kommunistáknak nem megfelelő személyek kiiktatása a városházán is folyamatos volt. A jelentősebb személycserék közül kiemelhetjük Dr. Lévay Gyula városi főügyészt, aki július 1-ével, saját kérelmére vonult nyugdíjba. Helyére dr. Radnay Lászlót választotta meg a képviselőtestület. Értelemszerűen a városi képviselőtestületben sem maradhattak bent olyanok, akik addig bármilyen téren szembehelyezkedtek a Magyar Kommunista Párt törekvéseivel. Egyhangúlag megszavazták hat szociáldemokrata - köztük Dancsi József és Bencze László - és egy szakszervezeti kiküldött képviselőtestületi tag lemondását, emellett tudomásul vették „a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt szolnoki szervezetének azt a bejelentését, hogy a képviselőtestületbe eddig kiküldött valamennyi tagját visszahívja és helyettük más tagokat kíván beküldeni. ”41 Szimbolikusnak tekinthető az is, hogy 1948-ban a volt polgármestert, Szabó Ferencet a népbíróság a gettórendelet korábbi végrehajtásáért másfél év börtönbüntetéssel sújtotta, melyet azonban 1949. januári halála miatt már nem tudtak végrehajtani.42 323
