Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
egyenjogúságot kíván és követel maga számára. Ezzel a feltétellel tudunk mi munkásegységet csinálni. Enélkül nincs együttműködés. ”18 Szolnokmegyei Népszava, 1947. szeptember 11. A választási tanulságokról Szolnokmegyei Népszava, 1947. szeptember 25. Amiről beszélni kell... Szolnokmegyei Népszava, 1947. november 6. Előre az egyenes úton! Uo. Szolnokmegyei Népszava, 1947. december 4. Kéthly Anna elvtárs: Pártunk önálló és független marad Az 1947-es választások során elsőséget szerző kommunistáknak azonban más elképzeléseik voltak, melyek megvalósításához hamarosan hozzá is kezdtek. A megváltozott erőviszonyok egyik első jele volt a szociáldemokrata párttagok kommunista pártba történő átlépésének megindulása. Az SZDP erőszakos tagtoborzással vádolta az MKP-t, amire a Tiszavidék reflektált, provokátornak és a munkásegység ellenségének bélyegezve a szociáldemokrata tiltakozót. A Szolnokmegyei Népszava újságírója ekkor még felvette a kesztyűt: „Mindenki előtt ismeretes és köztudomású tény, hogy ténylegesen folyt és ma is folyik a lélekhalászat és lélektiprás Szolnokon és országszerte. [...] Hát ez az őszinte együttműködés, a rafinált és négyszemközti lelkigyakorlatozás, [...] Az aggódónak kényszerhelyzetben kell választani kenyér, vagy a párt között! [...] A testvérpártnak tettekkel kell bebizonyítani, hogy a harcnak nem ellenünk, hanem az ellenforradalmi erők ellen kell irányulni. ”19 A kommunisták azonban épp a szociáldemokrata párt önállóságának felszámolásában látták hatalmuk kiterjesztésének következő mérföldkövét. Az MKP parlamenti erejének növekedése és a nemzetközi politikában bekövetkezett hidegháborús fordulat után 1947-1948 telén így a szociáldemokrata párton belül indítottak újabb jelentős tisztogatási hullámot, mely tavasszal végigsöpört a szolnoki hivatalokon is. Az SZDP Országos Pártválasztmányának összeülése előtt már neveket is közölt a kommunista sajtó, kiket tekint a „jobboldal” vezéreinek testvérpártja soraiban.20 Egyes szociáldemokraták azonban még ekkor is hittek abban, hogy lehetséges a munkáspártok fúziójának elkerülése és létezhet olyan munkásegység, melyben „ a Szociáldemokrata Párt egyenjogú és egyenrangú és természetesen erős is. ”21 A Szolnokmegyei Népszava 1947 decemberében címlapján idézte Kéthly Anna, az országgyűlés szociáldemokrata alelnökének szavait: „a Szociáldemokrata Párt önálló és független marad. [...] Amíg a párt túlnyomó elsöprő többsége fenn akarja tartani a különállást, nincs jogunk más álláspontot képviselni. ”22 1947. november 20-án az ellenzéki Magyar Függetlenségi Párt feloszlatásával tovább módosultak a parlamenti erőviszonyok. Az MKP-nak már nem volt tovább szüksége a legyőzött kisgazdákkal és róluk leválasztott jobboldali pártokkal szemben egy rivális munkáspártra. A teljes hatalmi átrendeződés jegyében még novemberben 318
