Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - CSÖNGE ATTILA: Szolnok megyei város polgármesterének jelentései (1947. április -1948. február)
eredménye Szolnokon, hogy a közszellemben törések mutatkoznak s a hangulat nem olyan harciason elszánt baloldali, mint 1945 tavaszán volt. ”5 5 Tiszavidék, 1947. január 5. Settenkedő kísértetek 6 Uo. 7 MNL JNSZML V. 400. Szolnok város közgyűlési jegyzőkönyve 1947-1949. 1250/1948 8 Tiszavidék, 1947. február 9. Megállapítják a normálstátust 9 MNL JNSZML XV. 16. Szolnok város rendezésével kapcsolatos iratok, A két tanácsnok Fazekas Ferenc és dr. Szana Antalné (Gura Irén) voltak. Utóbbi férje dr. Szana Atnal (1905-1943) a legális baloldali mozgalmakkal kapcsolatban álló ügyvéd volt, így ismerkedett meg illegális kommunista párttag Gura Irénnel is. 1930-ban kötöttek házasságot, majd néhány hónappal később Gura Irént Zsemlye Ferenccel és más illegális kommunistákkal együtt letartóztatták és bebörtönözték. Dr. Szana Antal ezután a Magyar Szociáldemokrata Párt jogvédő irodáján dolgozott és a bebörtönzöttek részére a párt utasításait közvetítette konspirációs módszerekkel. 1940-ben rövid időre letartóztatták, 1942-ben büntetőszázadba sorozták és a keleti frontra vitték A kegyetlen bánásmód és alultápláltság miatt 1943. január 15-én végelgyengülésben meghalt. Tiszai Lajos: Dr. Szana Antal. In: Dr. Szana Antal és Tóth Ferenc. Szolnok, 1974. 3-14. p. A cikk ezután személyeskedő hangú támadást intézett három személy ellen, majd egy negyediket így fenyegetett meg: „Azután ott van B. J. pénzügyigazgatósági főtisztviselő. (Most tapintatosan nem írjuk ki a nevét, bízunk benne, hogy észhez tér.) Annak idején az íróasztalán balról Mussolini, jobbról Hitler mellszobra díszlett. Igazolásánál a demokrácia irgalmas volt s a sokgyerekes családapa kegyelmet kapott. [Tehát háborús-, vagy népellenes bűncselekményt nem követett el. - Cs. A.] Egy ideig csendben volt, de legutóbb a köztisztviselői szakszervezet elektor választásánál már hangoskodott és a „politikamentesség” átlátszó jelszavával agitált a munkáspártok ellen. Ajánljuk, hogy legyen szerényebb, mert a demokrácia az ellenségeivel szemben tud nem irgalmas is lenni. [...] A „ Tiszavidék” résen lesz, leleplezi a visszasettenkedő kísérteteket s megmutatja, hogy a demokrácia öklének hova kell lesújtani. ”6 A közigazgatásban több hullámban, politikai alapon végrehajtott tisztogatások és leépítések miatti szakemberhiányon csak nagy nehézségek árán lehetett úrrá lenni. „A képviselőtestület megítélése szerint a lecsökkenteti létszámú közigazgatás a ráháruló munkák terhe alatt odajutott, hogy a normállétszám végleges és megnyugtató rendezése nélkül a közigazgatás menetét nagyobb zavarok és komolyabb fennakadások nélkül már aligha lehet folytatni. ”7 Némi engedmény kiharcolása a szakembergárda bővítésére elkerülhetetlenül szükségesnek látszott. 1947. február 21-én a belügyminisztérium elvben megállapította a városi alkalmazottak normállétszámát, de az ezzel kapcsolatos tárgyalások a következő évre is áthúzódtak.8 Végül 1948-ra sikerült kiharcolni, hogy Szolnokon is jelentős változás álljon be a hivatalnokok létszámában, amikor is összesen 54 álláshely betöltésére nyílt mód. Elsősorban a legszükségesebbnek vélt fogalmazókat, adóhivatali, javadalmi hivatali és kezelői állásokat töltötték be, illetve két tanácsnokot is felvettek.9 A komoly létszámhiány enyhítése mellett a szakképzett munkaerő pótlására tett további engedménynek számított, hogy a B listázás során politikai okokból elbocsájtott 313
