Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR: „Ártatlanul szenvedve eszik a rabság keserű kenyerét ismeretlen helyen. ” Jász-Nagykun-Szolnok megyei civilek, katonák, politikai foglyok elhurcolása a Szovjetunió lágereibe
megélhetésünkhöz az ő keresete nélkülözhetetlen, kérelmem az, hogy fiamat a szegedi fogolytáborból szabadon bocsájtani méltóztassék. Szolnok, 1945. június 21. Tisztelettel: Cs. Farkas Mátyásné szolnoki Csokonai utca 22. sz. Páldy Miklós ügye MNL OL KÜM XIX-J-1-q 145.841/1945. A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter jelen kelet és ügy szám alatt a K. E. Vorosilov marsall úrhoz intézett átiratának másolata: A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének Szolnoki Csoportja és Páldy Miklósné szolnoki állami polgári iskolai tanár beadványt intézett hozzám, amely szerint férjét, Páldy Miklós szolnoki állami polgári iskolai igazgatót ide folyó évi augusztus hó 13-án a szolnoki orosz katonai parancsnokság kihallgatásra hívta és azóta nem tért vissza otthonába. Annak a véleményének ad kifejezést, hogy Páldy Miklóst ellenséges és rosszindulatú személyek jelentették fel, azt állítván róla, hogy az 1944 márciusában a polgári iskolában rendezett antibolsevista kiállításnak ő volt az értelmi szerzője, ott beszédet tartott s azt a tanuló ifjúság előtt propagálta, holott ezzel szemben dokumentumokkal, tanúvallomásokkal bizonyítani tudják, hogy a kiállítást a város akkori vezetősége Páldy Miklós megkerülésével hivatalos úton erőltette az iskolára, rendezésében részt nem vett és azt nem is propagálta. Páldy Miklósné előadja még férjéről azt is, hogy újságcikkekkel s egyéb dokumentumokkal igazolhatja azt is, hogy férje németbarát, fasiszta nem volt, részt vett a németek ellen szervezett ellenállási mozgalomban és e miatt bujkálnia is kellett. Végül azt hozza fel, hogy ugyancsak írásbeli dokumentumok vannak arra vonatkozólag is, hogy a helyi Turul bajtársi egyesület 1940-ben - mint egyetlen egyesület a városban - a kormányhoz intézett feliratában tiltakozott a Hubay-Vágó-féle nyilas törvényjavaslat ellen férje előadásának hatására és az ő kezdeményezésére. Az egyesület jobboldali beállítottságú tagjait kiszorította és egyesület ténykedését 1941-ben bekövetkezett megszűnéséig az ő tagságának 3 éve alatt tisztán kulturális és szociális térre terelte. Páldy Miklósné állításait a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének Szolnoki Csoportja is igazolja, kiegészítve azzal, hogy Páldy Miklós tisztessége és szociális érzéke alapján az új demokratikus Magyarország kiváló munkássága lehetne. Tisztelettel kérem Excellenciádat, méltóztassék intézkedni, hogy Páldy Miklós ügye fentiek alapján a szolnoki orosz katonai parancsnokság és alaptalan indokok miatt kelljen fogságot szenvednie. 288
