Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
ADATTÁR - BOJTOS GÁBOR: „Ártatlanul szenvedve eszik a rabság keserű kenyerét ismeretlen helyen. ” Jász-Nagykun-Szolnok megyei civilek, katonák, politikai foglyok elhurcolása a Szovjetunió lágereibe
mégis végleg az elszállítás alatt maradt és mint értesültünk, Oroszországba lettek építőmunkára lettek kiszállítva, noha sohasem voltak német származásúak. ” Hová kerültek a deportáltak? Az egymástól elkülönülő, ám a Belügyi Népbiztosság (NKVD) felügyelete és irányítása alá tartozó GUPVI (Hadifogoly-és Internáltügyi Főparancsnokság), vagy a GULAG (Javítómunka-táborok Főigazgatósága) táboraiba. A GUPVI lágereibe hadifoglyok és internáltak tömegesen kerültek, míg a GULAG lágereibe kerülteknél számított a fogoly személye; ezekben az esetekben koncepciós perek végeredménye lett a GULAG valamely kényszermunkatábora. A forrásokról Immár több mint hét évtized telt el magyar állampolgárok elhurcolása, és több mint negyed század a rendszerváltás óta, mégis ez az első alkalom, hogy a Jász- Nagykun-Szolnok megye területét és településeit (Abádszalóktól Zagyvarékasig) is súlyosan érintő eseménysorral kapcsolatos - eddig nem kutatott és publikált - levéltári forrásokban elmerülhet az érdeklődő. Kutatásunk során igyekeztünk áttekinteni a források legszélesebb körét: a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában őrzött községi, járási-főjegyzői, alispáni és főispáni iratok mellett a hadigondozási iratokat és a Nemzeti Bizottságok iratait tekintettük át. Kutatásokat végeztünk továbbá a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában levő külügyminisztériumi iratokban (Hadifogolyosztály). Jellemző irattípusok: • a deportáltak hozzátartozóitól érkező egyéni és csoportos keresések • a településekről elvittek listái • személyi lapok • a hazahozatal előmozdításával kapcsolatos iratok • a deportáltak hozzátartozóinak hadisegély-kérelmei A közreadott források egyéni, családi, települési történeteket, tragédiákat mesélnek el. Ezek segítségével igyekszünk minél árnyaltabb és egzaktabb képet nyújtani a témáról. Azaz, hogy mi történt, mi történhetett • a 18 éves kunhegyes! Friedrich Irénnel, aki magyar állampolgár volt, Kunhegyesen született, nem beszélt németül, ám neve felkerült a járási listára, mint „német származású egyéné”? • az alig 17 éves szolnoki Pataki Józseffel, P. Szabó Sándorral, akik leventeként kerültek hadifogságba, és „vitték ki őket az országból”? 244
