Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
foglaltaktól eltérő téeszeket, mely új stílushoz hozzájárult Csuka Lajos mezőtúri párttag személye is. A másik dimenzió a politikai vezetésen belül kialakuló introvertált és extrovertált erővonalak. A belső polarizációban nagy szerepe volt Csuka Lajosnak, akit a Megyei Párt VB helyezett a jászberényi pártbizottságba. Csuka személyét a korábbi VB-tagok szükséges rossznak tartották a közös cél, a szocializmus építése érdekében. Provokatív, kioktató stílusa a bizottság tagjainak sem nyerte el a tetszését, ezért a sokszori kunsági példa felemlegetése után Bacsa Ferenc VB-titkár - finoman megjegyezte, hogy „Csuka et.-nak tartani kell a kapcsolatot Bányai et. -sál, mert Bányai et. jobban ismeri a területet”.123 Jól mutatja a VB tagjai közötti feszültség eszkalálódását, hogy mikor elvették a mezőgazdasági jelentés készítésének jogát Tóth Sándortól, és odaadták azt Csuka Lajosnak, előbbi nem készítette el a számára kijelölt új jelentést arra hivatkozva, hogy korábbi témája testhez állóbb volt. Erre a VB-tagok többsége, Csukával az élen, Tóth elmarasztalását javasolta, s egyedül Száraz László későbbi VB-titkár állt ki Tóth mellett. Csukának feltett szándéka volt Varga Lajos, a Mezőgazdasági Osztály vezetőjének a leváltása, aki szerinte „nem alkalmas - különösen ilyen nagy munkában - a feladatok ellátására ” TM A kunsági példa folyamatos emlegetése olyan „ősi reflexeket” hívott elő, amelyek létéről a kommunista politikusok nem is akartak tudomást venni: a lokálpatriotizmusét. Ennek a megnyilvánulásaként is értelmezhető Tóth Sándor, a VB mezőgazdasági felelősének azon sérelme, hogy a Néplap csak a kunsági (karcagi) téeszekről közölt méltató, népszerűsítő cikkeket, pedig a Kossuth Tsz ugyanúgy megérdemelné ezt.125 A vita során egyre eszkalálódott a kunsági kérdés, ami a központ által preferált, agyondicsért karakter kialakításában manifesztálódott, amelynek ellenpólusaként több VB-tagból is előjött az egyébként általuk tagadott jász öntudat, miszerint „mi nem akarjuk azt, [...] hogy autószámra hoz[z]ák az elvtársakat más területről”,n6 illetve hogy nincs szükségük kunsági tanácsadókra. Ehhez képest két kunsági „szakértőt” is a VB tagságába protezsált a Megye és továbbiak küldését tervezte.127 A kifelé irányuló ellentétek részben ebből, részben a központi utasításnak megfelelni nem tudó önfelmentésből eredtek: többször megjegyezték, hogy a Megyének figyelembe kellene vennie Jászberény társadalmi (mentalitásbeli) adottságait. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 87. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 86. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 19. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 25. MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1959., 33. 236
