Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - CSEH DÁNIEL: Intervenció az agráriumban. A mezőgazdaság kollektivizálásának jászberényi modellje
megszerezhették,58 valamint hoztak létre a Mezőgazdasági Osztály mellé egy a gazdaságszervezés politikai aspektusait irányító bizottságot. Az általa kidolgozott agitációs érveket újságokon, röplapokon, hangosbemondón keresztül közölték a város nyilvánosságával.59 Nagy szerepe volt még az agitprop-munkában az állami ünnepeknek és a nagygyűléseknek, amikre országos politikusok is elmentek beszédet tartani. 58 MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 16. 59 MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 17. 60 MNL JNSZML XXXV-4 Jb MSZMP VB jkv. 1958., 18. A pártvezetés számára feloldhatatlan ellenmondást jelentett a szocialista ihletettségű társadalmi alrendszerek (államosított vállalatok, oktatási és kulturális intézmények), ál-civil- és ál-szakszervezetek (KISZ, HNF) és gazdasági társulások (FMSZ, téeszek) által foglalkoztatottak és a politikai cselekvésre jelentkezők létszáma közötti különbség. Az alábbi példák kiválóan illusztrálják a jászberényi társadalom inaktivitását a szocializmus építését illetően. Míg a nem agrártársadalom jelentős része valamilyen módon kötődött a Párthoz vagy a pártállamhoz, addig mindössze 15- 20 fő volt állandóan mozdítható az agitációra, tanyabejárásra. Holott a párttagság létszáma is 800 fő fölötti volt. A VB hiányolta a már meglévő termelőszövetkezetek részvételét - pl. a Kossuth Tsz-ét - az agitációban. Terveik szerint egy 10-15 fős csoport fogta össze városszerte a szemléltető agitációt, amely a kiválasztott üzemrészek és a kiválasztott dolgozók fotóinak és érdemeik sorolásának terjesztéséből állt. A hangosbemondó által közzétett „ híradó ” pedig az egyes téeszek kiemelésre méltó termelési adatait hirdette. Össze kívánták hangolni az egyes tömegszervezetek - Hazafias Népfront, KISZ, FMSZ - rendezvényeit, hogy egy-egy agitáció a lehető legtöbb emberhez jusson el. Nagy jelentőséget tulajdonítottak az április 4-i, május 1-jei és az anyák napi megemlékezések kapcsán szervezendő politikai rendezvényeknek.60 Az agitációban komoly feladatot szántak (volna) az FMSZ-nek is, amely a vonatkozó adatok tanúsága szerint nem kívánt erőteljes szervező munkát kifejteni, a tagságot lefoglalta a mindennapi munkák intézése. Az 1958-ban belépett tagoknak mintegy fele volt paraszti származású, míg az FMSZ tagságának 70%-át tette ki a parasztság, vagyis a mérsékelt agitáció kevés hatással volt a birtokosokra. Az FMSZ-t egyébként is föld nélküli parasztok alkották, aki csak tudott, igyekezett egyéni gazdaként megélni a birtokaiból. Az FMSZ tagjai szakcsoportokba tömörülve próbálták kijátszani a rendszert, és ezért is odázták el újra és újra az önálló szövetkezetté alakulást, mert azzal elvesztették volna az egyéni értékesítés lehetőségét (pl. méhészek). Több kilépési szándék is a bizottság tudomására jutott, melynek okai a több mint kétszeresére emelkedett tagdíjak, valamint azon rendelkezések, amelyek a még teljesebb kollektivizálás irányába akarták elmozdítani a szakcsoportokat. A VB elismerte az FMSZ kereskedelmi tevékenységének hasznosságát, de nem fogadta el az agitációtól való távolmaradását, hiszen véleményük szerint „a 218
