Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye kisvasútjainak történetéhez 1945 után
A kisvasút tervezetét 1954-ben készítette Faludy Ervin mérnök. Az előzetes felmérések szerint a területen működött még egy keskenynyomtávú vasút, amely a „Mira” keserűvízforrástól vezetett a MÁV Vezseny megállóhelyéig. Az 5 km hosszú 600 mm-es kisvasút azonban régi elavult építményekkel rendelkezett. A vizsgált területen a legjelentősebb termelő üzem a Szolnoki Cukorgyár volt. Egyik legjelentősebb beszállítója a Szolnoki Cukorgyári Célgazdaság, amely hatalmas kb. 9000 kh területen termelte a cukorrépát. A területén legalább öt üzemegység helyezkedett el, amelyeknek egymással való közlekedési kapcsolata sem volt megoldott. Úgy képzelték, hogy a kisvasút létesítése javít ezeken a gondokon. A területen termelt gyümölcsöt és zöldséget a Nagykőrösi Konzervgyár és a Kecskeméti „Kinizsi Konzervgyár” vásárolta és dolgozta fel. Az elsőként említett konzervgyárnak külön ellátó termőterülettel rendelkezett a Nagykőrösi Konzervgyár Célgazdaságával. Itt 6300 kh-on termeltek főként gyümölcsöt és zöldségféléket. A Kecskeméti Konzervgyár a térség legnagyobb felvásárlója volt. Fő terményeit a gyümölcsöt és a zöldségféléket Lászlófalva-Kocsér-Tiszakécske határában termelték meg. Erről a részről évente kb. 2000 vagon terményt szállítottak be a gyárba, a csúcsidény júliustól szeptemberig tartott. A számítások alapján ebben az időszakban naponta 250 tonnát kellett eljuttatni a konzervgyárba. A Tiszakécskei Állami Gazdaság 2300 kh területén főleg szőlő- és gyümölcstermesztés folyt 4 üzemegységben. A Helvéciái Állami Gazdaság borbási üzemegységében 500 holdon az állattenyésztés dominált. Ez a gyakorlatban kb. 100 növendék szarvasmarha és kétszer ennyi hízó marha tenyészetet jelentett. És a területen működött az előzőekben már említett Gyógyvíztermelő és Értékesítő Vállalat „Mira ” keserűvízforrása. Az üzemből évente kb. 110 vagon keserűvizet szállítottak az ország különböző részeibe. A feldolgozó helytől azonban a korszerűtlen 600 mm-es kisvasutat kényszerültek használni. A vasút létesítését négy nagyobb egységben képzelték el. Az egész tervezet lényege a Szolnok MÁV pályaudvar felvételi épülete előtti térről kiinduló és a Kecskeméten a MÁV állomásnál végződő keskenynyomtávú vasútvonal. A másik terv a Ceglédtől Tiszajenőig vezető és már évtizedek óta működő kisvasút meghosszabbítása Vezseny községig, a Tisza partjáig. A harmadik tervcsoport a Nagykőrösi MÁV állomás elől kiinduló és Kocsérig vezető vonal. 197
