Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - OLÁH ANDRÁS PÁL: A szolnoki célpontok levegőből történt felderítése a II. világháborúban
valószínűleg a befutott további információk hatására újra lettek számozva, ezért sok esetben, ha a célpontokat csak ezzel a számmal jelölték a bevetésről készült jelentésben, akkor a pontos azonosításuk bizonytalanná válik. Mutatószám Célpont T/H/b 771 Repülőtér - Szolnok P/H/b 1165 Repülőtér - Szolnok T/H/b 1257 Pályaudvarok - Szolnok T/H/b 341 Vasúti hidak - Szolnok (Valószínűleg inkább csak a Tisza híd) T/H/b 1266 Pályaudvar és vasúti híd - Szajol (előfordul, hogy csak a pályaudvart jelölik ezzel, vagy a P/H/c 683 számmal) A Szolnok környéki célok azonosítási mutatószámai. A betűsor első tagjának „P” betűje a repülőteret, a „ T” betűje a közlekedési célpontot, a második tag „H” betűje Hungary (Magyarország) szót, az utolsó tag „b” a földrajzi fekvést (Közép- Magyarország) jelentheti. (Forrás: SAAF No. 60 Squadron War Diary, NA, valamint a 3169. sz. MAAF hírszerzési akta, AFHRA) Bizonyíthatóan már 1943 novemberében is rendelkeztek ugyan a szövetségesek részletesebb információkkal, a Szolnok körzetébe eső célpontok alaposabb feltérképezése, azaz fotófelderítése mégis csak 1944. január végétől datálható. Ezt a feladatot szinte kizárólag a Dél-afrikai Légierő 60. százada végezte.7 Legelső alkalommal a repülőteret fényképezték le 1944. január 27-én. Ez a felderítő repülőszázad 1944. márciusa és májusa között összesen 220 db fotófelderítő bevetést hajtott végre (74 bevetés sikertelen volt) a mediterrán térségben, ebből 64-et magyar célpontok ellen, amely az összes bevetés 29%-át teszi ki. A repülő század 1943. augusztusa és 1945. júliusa között zömében Mosquito Mk. IX. és Mk. XVI. típusú repülőgépekkel repült. BOWMAN, MARTIN: Mosquito Photo -Reconnaissance Units of World War 2, Osprey Publishing Limited, 1999., 82. és 88. o. 162
