Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)

TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története

bizonyult a törvénytelenségekkel szemben (ahogy a felsőbb egyházi hatóságok is). Az addig istentiszteleti helyként szolgáló állami tanyai iskolák bezárultak az egyház előtt, erőteljesen korlátozták a vallásoktatás lehetőségét és ez odavezetett, hogy a négy karcagi gyülekezetből először a Tanyai egyházközség jelezte, hogy jelentkezés hiánya miatt a területén nincsen hittan tanítás. Ezzel pedig a református közösség jövője szűnt meg, hiszen abszolút bizonytalan lett egy hozzá kötődő, a hagyományait folytató újabb nemzedék felnevelése. A hatalom hasonlóképpen „segített” a tanyavilág felszámolásán is. Az átalakított tulajdonviszonyok között a gazdák a még megmenthető építőanyag miatt, egyébként is sorra bontották le a tanyáikat. A külterület lakossága igyekezett valamelyik téesz majorságának vagy állattenyésztő telepének a központjába húzódni, még inkább városi házra szert tenni. A határ „kiürítése” felgyorsult, a Kunlapos és a Vajas már 1960-ra elnéptelenedett, 1964 őszén pedig a Varró utcán, - az egykori északi parókia helyén -, felépült az akkori idők egyik legnagyobb, háromszintes tanyai diákotthona, ami tovább gyorsította a tanyai iskolák megszüntetését, a tanyák számának további gyérülését.

A Tanyai egyházközség ugyanakkor - a korszakban szokatlan - eredményeket is felmutathatott. A Berekben az 1930-as évek végétől csírájában már létező falu az 1940-es évek végétől gyorsan fejlődött, s ott 1943-1946 között nemcsak a református templom, hanem 1947-től, a Tiszántúli Egyházkerület jóvoltából Diakónusképző intézet 1948-ban Missziói Otthon, más néven Lelkészotthon v. Lelkészüdülő is működött. Az egyházi intézmények vezetését végző lelkészek szolgálatára építkezve mondta ki a Tanyai egyházközség presbitériuma 1950 késő őszén a bereki missziói körzet létesítését.

A távlati célt majd az évtized végén a bereki gyülekezetei megöröklő Kossuth téri egyházközség hajtja végre, amikor presbitériuma 1958-ban megszervezi a berekfürdői missziói egyházközséget, s az új gyülekezet számára birtokba veheti a bereki templomot, a lelkészlakást és annak tartozékait, és ezzel a nehéz idők dacára is új, önálló egyházközséget alapít.

125