Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY : Karcag-Tanyai Egyházközség története
novemberben megtartott áldozati hét,95 amelynek eredményeként összesen 84 kg élelmiszert tudtak adományozni a legközelebbi református intézményeknek: a tiszafüredi református egészségügyi otthonnak, a karcagi fiúárvaháznak és a bereki lelkészüdülőnek.96 1953 decemberében Berekben, a DKV-n, Kiskulcsoson, Karcagpusztán, az Újházi iskolában és az aggmenházban összesen 166-an vettek úrvacsorát. A konfirmációi oktatás három csoportban Berekfürdőn, Karcagon a templomban és Karcagpusztán történt. „A szülők igen nagy súlyt helyeznek arra, hogy gyermekeik eljárjanak ezekre az alkalmakra - jegyezte meg a konfirmációs felkészítésről Molnár Gyula segédlelkész. - Van olyan gyermek, aki 30 km-es utat tesz meg jövet menet, de hűségesen vállalják esőben és sárban is. ”97 Pünkösdkor 89-en konfirmáltak az egyházközségben, amelyben ekkor utoljára szerveztek konfirmációi ünnepséget. A pártállam, amely az 1950-es évek elejére az egyházak felett korlátlan hatalomra tett szert, most nekilátott, hogy az egyházi oktatás maradékait is felszámolja. Ez az újabb akció, más vonalon ugyan, de Karcagon is súlyos helyzetet okozott. Az 1949 óta a Kossuth téri gyülekezet lelkipásztoraként szolgáló Pap Béla ugyanis az 1951 őszén tartott református zsinaton a konvent szándékaival szemben, a még egyházi fenntartásban lévő (ám az államnak önként felajánlott) négy teológia és hat református gimnázium megtartása mellett szólalt fel. Bátor kiállását az államhatalom és az egyházi vezetés megbosszulta. 1951. november 27-én Karcagon letartóztatták, s valamivel később egy koncepciós perben négy és fél év börtönbüntetésre ítélték.98 A Kossuth téri egyházközség lelkész nélkül maradt, hamarosan Pap Béla családja is a fővárosba költözött.99 Az állást hosszú ideig nem töltötték be, a lelkészhiányt helyettesítéssel oldották meg. Később Soós Lajos látta el a lelkészi teendőket, előbb helyettesként, utóbb ő lett a Kossuth téri gyülekezett lelkipásztora, mert 1954-re Karcagon és az esperesi hivatalban is megszületett az elképzelés a négy gyülekezet három egyházközségbe szervezéséről, s a tervek szerint - érthetően - a Az adakozásra ez volt a legalkalmasabb időszak, mert a tanyasiak eddigre felszabadultak a mezőgazdasági munkák nagyobb részétől, jobban ráértek és azt is látták akkora, hogy mennyi amiből adni tudnak. Ilyenkor pénzt, illetve élelmiszereket: lisztet, száraztésztát, tarhonyát, krumplit, lekvárt, babot, hagymát, sárgarépát, birsalmát, rizst és szalonnát adományoztak a különböző egyházi intézmények részére. Kg. Ref. Ek. Irattára. Tanyai egyházközség iratai 1954. 117/1954. Jelentés Kg. Tanyai egyházközségben végzett missziói munkáról 1953 novembertől 1954 november 25-ig. Kelt Kg., 1954. dec. 7. Kg. Ref. Ek. irattára, Tanyai egyházközség iratai 1954. Szám nélkül. Jelentés a Karcag-Tanyai Egyházközségben végzett missziói munkáról 1954 január hónaptól november 25-ig. Kelt 1954.dec.7. FAZEKAS Mihály, 1997. 259-260. Kg. Ref. Ek. irattára, Kossuth téri egyházközség iratai 1952. Szám nélkül. A Hevesnagykunsági Ref. Egyházmegye esperesi hivatala a négy karcagi egyházközség presbitériumának. Kelt Törökszentmiklós, 1952.szeptember 9. (Az üresen álló parókiát orgoványi György foglalja el.) 123
