Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Czégény Istvánné-Szikszai Mihály: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye élelmiszeriparának történetéhez. III. rész
Az 1950-es évek közepén már változott a sorrend, libából, pulykából és kacsából dolgoztak fel jelentős mennyiséget, a tyúk és a csirke együttes száma még a pulykafeldolgozás mértékét sem érte el. A váltás hátterében az exportcikk-ként is keresett libamáj iránti igény megnövekedése állhatott. A vállalat melléktevékenységként sertéstartással is foglalkozott. Ez igen gazdaságosnak bizonyult, hiszen a feldolgozó munka során keletkezett baromfi és tojás hulladékot a sertésekkel etették fel. Az alapanyag biztosítása érdekében 1958-ban kilenc termelőszövetkezettel kötöttek pártfogói szerződést, ahol a főállattenyésztő irányításával 31.720 db tavaszi csirkét neveltek fel. Első ízben, 1957-ben említik, hogy a libatömő társulásoktól a hízott libákat az FMSZ közvetítésével a vállalat kapta meg. A baromfifeldolgozó tevékenységét később bővítették nyúl- és galambhús feldolgozásával is. 1974-ben a megyei népi ellenőrzési bizottság ellenőrzést végzett a vállalatnál. Augusztusban hat népi ellenőr két héten át folyamatosan vizsgálta a minőségre ható tényezőket. Az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv megállapításai pontosan tükrözik a vállalat helyzetét a jelzett időszakban. A vállalathoz a feldolgozásra kerülő baromfi kétféleképpen kerülhetett. A termelőtől az üzemhez gépkocsin szállították, vagy helyben a baromfit nevelő helyen vették át. Az első esetben a teherautón érkező árut hídmérlegen mérték le. Itt jelen volt a termelőszövetkezet megbízottja is. A mérlegelésről jegyet állítottak ki. Rögzítésre került az érkezés, lerakodás időpontja, a gépkocsi rendszáma, az áru súlya, illetve az úton elhullt jószágok száma. A mérlegelést követően a gépkocsi beállt a „függesztő helyre” és megkezdődött a feldolgozás folyamata. Az átvétel másik formája volt, hogy a baromfit a beszállító gazdaság telephelyén vették át. Ebben az esetben a baromfifeldolgozó megbízottja a rakodás megkezdése előtt ellenőrizte a mérleget, a súlyt, a tollazat állapotát és a baromfi egészségügyi állapotát. A feldolgozás zárt termelési ciklusban történt. A feldolgozásra kerülő áru a függesztéstől a fagyasztás megkezdéséig, mintegy másfél órát töltött el a különböző technológiai folyamatokon. Csomagolás után az áru fagyasztókba került, majd 4-6 órás fagyasztás elteltével a dobozolási, pántolási és kötözési műveleteket követően a hűtőtárolóba. Az üzem létszámának megoszlása az alábbiak szerint alakult: szakmunkás 139 fő, betanított munkás 146 fő, segédmunkás 390 fő. A szakmunkások közül azonban csak 12 főnek volt szakképesítése. Az összes dolgozók közül 12 főnek volt felsőfokú végzettsége, 7 személynek felsőfokú technikuma és 121 rendelkezett középiskolai bizonyítvánnyal. A vállalatnál előállított fagyasztott késztermék 70 %-a exportra, 30 %-a belföldi felhasználásra került. Az exportra szánt feldolgozott baromfit speciális hűtőaggregátoros vagonokban, vagy aggregátoros kamionokban szállították. A belföldi szállítást saját gépjárműveivel végezte az üzem.37 MNL JNSZML Szolnok Megyei NEB Célvizsgálat. 377/1974. 88
