Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Bathó Edit: "Vajha volna már egy tisztességes mulató helyiségünk!" A vendégfogadás néhány nevezetes épületének története Jászberényben a 18-20. században
A szálló díszterme eredetileg bálteremnek készült, de az 1910-es években itt indultak meg az első mozifilmvetítések, majd itt alakították ki az ún. Városi Mozgót is, amelyet ennek megfelelően átalakítottak: az ablakokat bedeszkázták és 450 rögzített ülőhelyet építettek be. Itt nyílt meg a város első mozija 1921. december 22-én, amely 1941-ig, a Lehel Mozgó nyitásáig üzemelt. A rögzített ülések miatt a dísztermet egy ideig nem használhatták táncteremként, amely körülmény nagyon sok városlakóból ellenérzést váltott ki. Ennek következményeként a későbbiekben a báltermet visszaállították eredeti funkciójába.77 így rendezhette meg a Jászok Egyesülete 1922-ben Jászberényben, a Lehel szálló összes termében az első Jász bált, amelyet a korabeli sajtó így harangozott be: „...a jászok összetartásának lesz első impozáns megnyilvánulása”. 1926-ban, amikor az V. Jász bált ismét Jászberényben a Lehel szállóban tartották, a rendezvényt nem kisebb személy tisztelte meg jelenlétével, mint József királyi főherceg, 78akit nagy pompával fogadtak. Az épület díszítéséről a „Jász Hírlap” számolt be: „A Lehel szálló lépcsőháza és nagy terme is átváltozott a nagy napra. Vastag szőnyegfüggönyök a lépcsőház bejáratánál felfogták a külső hideg levegőt. A lépcsőkön fel bíborszőnyegek vezettek. A nagy terem falait díszes drapériák díszítették, melyeken a bordóvörös-sötétkék s kék-fehér színek uralkodtak, Jászberény város és a Jászkunság színei, közben Jászberény város címerével. Beleznay Ferenc műízlését dicséri a terem szép dekorációja. ”79 A nyitótáncot, ez alkalommal tíz magyar ruhás hölgy és Nádor huszár egyenruhát viselő fiatalember táncolta, ami ő királyi fenségének igazi gyönyörűséget okozott. A muzsikát helyi cigány banda szolgáltatta. A híres helyi cigányzenekarok (Ferike cigány bandája, Pege Károly bandája, Rácz Aladár bandája, Rácz (Duda) Pista zenekara, Lakatos Ferenc prímás és bandája, Német Aladár zenekara) rendszeres közreműködői voltak a Lehel szálló rendezvényeinek.80 A Lehel-szállót és kávéházat 1950-ben államosították, és a Szolnok Megyei Vendéglátó ipari Vállalat kezelésébe adták. A városi tanács 29/1964. számú tanácsi határozatával tervbe vette a Lehel szálló és Étterem bővítését és felújítását.81 Erre azonban nem került sor, mert a negyedik ötéves tervben már az szerepelt, hogy a vendéglátás és közétkeztetés területén mutatkozó lehetetlen állapotot egy jövőbeni koordinációs beruházás keretében megvalósuló, korszerű szálloda és éttermek KISS E. 2006. 133-139. p. BATHÓ Edit: Táncalkalmak a Jászságban a XVTII-XX. században. In: A Jászság a magyar kultúrában. 199-213. Szolnok, 1998. 212-213. p. JÁSZ HÍRLAP, 1926. VII. évf. 6. sz. február 7. 1-2. p. BATHÓ E. 1998 . 208., KISS E. 2006. 146. p. MNL JNSZML Tanácsi jegyzőkönyv, Jászberény. 1964. 13. p. 44
