Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Bathó Edit: "Vajha volna már egy tisztességes mulató helyiségünk!" A vendégfogadás néhány nevezetes épületének története Jászberényben a 18-20. században
ideiglenes felépítését a városi tanács újból elhatározta, de azzal a kikötéssel, hogy helyette mihamarabb egy csinos, emeletes vendégfogadót építtetnek. 1868. augusztus 20-án esteli 9 órakor iszonyatosan dübörgő földrengés rázta meg Jászberény városát, amely következtében több középület, köztük a Kőpince is erősen megrongálódott. Ennek következtében a városi tanács városszépítészeti és tűzrendészeti szempontból elhatározta a Kőpince végleges lebontását,57 amit csak 25 év múlva valósítottak meg. Ugyan a városi tanács az elkövetkezendő években többször is tárgyalta a Kőpince további sorsát, de végleges döntést csak az 1891. március 2-án tartott közgyűlésen hoztak róla. Ekkor az Elefánthy Sándor polgármester által elrendelt névszerinti szavazás 80 egybehangzó igen szavazattal végleg megpecsételte a Kőpince sorsát.58 Az épület tényleges lebontására azonban mégis csak 1893-ban került sor, amelyről így tudósít a „Jászberény és Vidéke” hetilap: „A kőpinczét, ezt a kidőlt, bedőlt épületet, mely hosszú időkön át éktelenítette Jászberény főterét, végre lebontják. A fogadó építtető vállalkozó már ásatott két nagy meszes gödröt, bontja a kőpinczét, veri a téglát... így kerül majd Jászberény legrondább épületének helyére a legdíszesebb épület, ha ugyan a megyei közgyűlés bele nem szól a dologba, de bármit határoz is, a kőpincze már felveszi a „néhai nevet. ”59 A készítendő új vendégfogadó tervével már a Kőpince lebontását megelőző években is aktívan foglalkozott a városi tanács, amelynek 1882. július 7-én készült jegyzőkönyve a következőkről tudósít: „Kiküldött bizottság a piactéren egy 80-90 ezer forintos emeletes fogadónak, melynek első része üzleti célokra lenne használandó, építését javasolja. Ezért a város összes tartozása és újabb szükségleteinek fedezésére 200.000frt. előnyös kölcsön felvétele kívánatos. Időközben a város egy új gimnázium építését is tervbe vette, ami 1889-re meg is valósult. Ennek érdekében a Kőpince szomszédságában lévő granárium (magtár) épületét is lebontották, amelyben korábban a gimnázium működött. Az új gimnáziumot a nagy Kőhíd irányából a főtér felé L-alakban építették fel, amelynek másik oldalára, szintén L-alakban az új fogadó épületét tervezték. A városi tanács 1891. április 2-án tartott ülésén végre a határozat is megszületett, mely szerint „... a képviselő testület... a piacz téren a főgimnáziumi épület közvetlen szomszédságában a már beszerzett terv szerint egy új fogadó kiépítését ezen közgyűlés határozatilag is kimondja. ”61 BLÉNESSY J. 1940. 22-23. p. MNL JNSZML Közgyűlési jegyzőkönyv, Jászberény, 1891. április 2. 135-136. p. JÁSZBERÉNY ÉS VIDÉKE, 1893. április 27. XXV. évf. 17. sz. 3. p. BLÉNESSY J. 1940. 66. p. MNL JNSZML Közgyűlési jegyzőkönyv, Jászberény, 1891. április 2. 125. p. 37
