Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Bathó Edit: "Vajha volna már egy tisztességes mulató helyiségünk!" A vendégfogadás néhány nevezetes épületének története Jászberényben a 18-20. században
1893-ban komoly változás történt az akkor már igen rossz állapotban lévő szálloda életében, ugyanis a jászberényi Népbank és Takarékpénztár megvette az épületet, és a következő esztendőben mintegy 11 ezer forintos költséggel megnagyobbíttatta és átalakíttatta. Az épületben 10 vendégszobát, egy nagy ebédlőt, két kávéházi helyiséget hoztak létre, megnagyobbították a báltermet, és gyökeresen átalakították az udvart is. A város lakói örültek a fejlesztésnek, de mivel ekkor már folytak az új fogadó építésének az előkészületei, úgy vélekedtek, „Kár, hogy a bank ilyen későn gondolta meg magát, megkímélte volna a várost 150 frt kiadástól, reá nézve is jobb lett volna, mert így a két szálloda egymást fogja rontani. ”43 Az aggodalom teljesen jogos volt, mert a város új, elegáns szállodája, ha nem is azonnal, de szép lassan mégis kiszorította a Pannóniát a helyi vendéglátásból. 1906-ban nagyszabású tatarozást végeztek a Pannónia épületén, amelyet követően Kozó József szálloda és vendéglő tulajdonos a következő ajánlatokkal hirdette intézményét: „Pannónia szálloda és vendéglő. Fényesen berendezett szobák jutányos áron. Elsőrendű Dréher-féle Korona sör. Minden nap friss csapolás. Kitűnő ételek. ízletes villásreggeli. Tisztán kezelt bor jutányos árban kapható. A helybeli előkelőség találkozó helye. ’,44 A 20. század első felében a Pannónia szálló még Jászberény lakóinak közkedvelt szórakozó- helye. Mivel a helyi közösségek (körök, egyletek) minden évben farsang idején számos táncmulatságot és bált rendeztek, ezért mindkét vendéglőre szükség volt. Ugyancsak jelentősek voltak a helyi műkedvelő csoportok, és a városba érkező vándortársulatok által rendezett színielőadások, amelyekhez szintén szükség volt megfelelő színházteremre. A gyakorta szervezett tánctanfolyamoknak pedig főként a Pannónia adott helyet. 43 44 30 JÁSZBERÉNY ÉS VIDÉKE, 1893. XXV. évf. 50. sz. december 14. 4. p. JÁSZ-KÜRT, 1906. I. évf. 4. sz. május 27. 4. p.
