Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Adattár - Horváth Gergő: Balla Antal szakvéleménye a Buda és Debrecen közötti új postaútról
a XVII. század végén indultak meg,29 majd fokozatosan bővítették a vonalon található postaállomások számát. Az 1785-ös postatérkép szerint Ócsán és Örkényen már ekkor is állt postaállomás, az újabbak létesítésére pedig a már említett 1785-ös udvari rendelet miatt volt szükség. így kapott saját állomást az ekkor a Jászberényhez tartozó Mizse puszta, ahol a Földeáki, vagy Füldeáki Csárda adott otthont a postaállomásnak, valamint a Kiskunfélegyházához tartozó Páka puszta. A megvalósult postaút A Balla Antal által ajánlott útvonalból a Helytartótanács végül csak néhány elemet ültetett át a gyakorlatba. Az 1787-es30 leirat alapján Budáról Debrecenbe az alábbi postaállomásokon keresztül lehetett eljutni: Buda-Pest-Ócsa-Örkény-Cegléd- Szolnok-Törökszentmiklós-Bánhalma-Karcag-Nádudvar-Szoboszló-Debrecen. Megállapíthatjuk tehát, hogy az új postaállomások (Üllő, Pilis, Ceglédbercel) felállítása helyett a már meglévő Ócsa és Örkény felé jelölték ki a postaút vonalát, majd onnan tovább Cegléd és a Balla által kijelölt úton egészen Szolnokig. Abonyban tehát ezen dokumentum szerint 1787-ben még nem állt postaállomás, azonban a Gyöngyös-Szolnok postaútvonal kijelölésével szükségessé vált az abonyi posta közbeiktatása is. A Gyöngyös és Szolnok közötti postaúttal kapcsolatban a Helytartótanács előbb Heves és Külső-Szolnok vármegyét kereste meg, majd a megye a területi érintettségre hivatkozva vette fel a kapcsolatot a Jászkun Kerülettel. Radics Pál heves megyei főszolgabíró31 levelében32 kérte, hogy a Kerületek jelöljenek ki legalább egy megbízottat, aki 1786. március 2-án elmegy Gyöngyösre az egyeztető megbeszélésre. A Kerületeket a megbeszélésen végül hárman képviselték: Petthess András a Jász Kerület, Illéssy János a Nagykun Kerület, Dóka Márton pedig a Kiskun Kerület képviseletében volt jelen.33 A küldöttek március 3-án számoltak be a megbeszélés eredményéről, majd még ugyanezen a napon a Hármas Kerületek kialakították a véleményüket a postaúttal kapcsolatban. Eszerint a Gyöngyös-Árokszállás-Jászberény-Újszász-Szolnok útvonalat támogatták, bár megjegyezték, hogy a Hatvan-Fényszaru-Jászberény BLAZOVICH László: Szeged rövid története. Dél-alföldi Évszázadok 21. Szeged, 2007. 79. PMNL JNSZML A Jászkun Kerület II. József-féle közigazgatási iratai. Fasc. 17. 1885/1787. A levélben Radics Pál „judlium” titulussal írta alá a levelét, mely 1848 előtt a főszolgabírók elnevezése volt. Forrás: Pallas Nagylexikon, online változat: http://mek.oszk.hu/ 00000/00060/html/038/pc003818.html#7 (Letöltve: 2015. június 2.) MNL JNSZML Jászkun Kerület Nemesi Közgyűlésének iratai 1786. D Capsa XIX. Fasc. 3. No. 40. MNL JNSZML Jászkun Kerület Nemesi Közgyűlésének iratai. A Jászkun Kerület Közgyűlésének Jegyzőkönyve 478/1786. 216
