Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Cseh Géza: Erőszakos cselekmények Szolnok megyében az 1956-os forradalom és a megtorlás időszakában
Politikai gyilkosságok és halálos kimenetelű atrocitások a megtorlás időszakában A Szolnok Megyei Karhatalmi Parancsnokság által vezetett eseménynaplókban a verésekről alig olvashatunk. Inkább csak „megdorgáltuk”, „elbeszélgettünk vele, mert szemtelenül viselkedett” és ehhez hasonló enyhe, ám sokat sejtető kifejezések fordulnak elő. A pufajkások gyilkosságaira azonban az eseménynaplók is fényt derítenek, jóllehet a valóságot elferdítve, a tettesek számára kedvező megvilágítással ismertetik az életellenes atrocitásokat. Az egyes települések halálozási anyakönyvei, az 1989 után megjelent újságcikkek, visszaemlékezések és helytörténeti írások 13-14 olyan halálesetről tudósítanak, melyekért a karhatalom, vagy a rendőrség tagjai voltak a felelősek. Nem mindig a politikai szándék motiválta őket, hanem a személyes bosszú, vagy egyszerűen az önbíráskodás, vagy a fékezhetetlenségük és a hatáskörük túllépése járt tragikus következményekkel. Esetenként a tettesek és a sértettek alkoholos befolyásoltsága is szerepet játszott a konfliktusok kialakulásában. Az első gyilkosságot 1956. november 14-én Kisújszálláson követték el, a mindössze 17 éves Ressinka József sérelmére. Ressinka a testvérével és annak feleségével a moziból ment hazafelé, amikor Z. Kovács karhatalmista70 egy rendőrrel megállította őket. Ressinka József és Z. Kovács előzetesen már a mozi büféjében összevesztek. Az utcán ismét indulatosan vitatkozni kezdtek, végül Z. Kovács puskával agyonlőtte Ressinka Józsefet, Ressinka Lajost pedig a rendőr sebesítette meg életveszélyesen a pisztolyával. Z. Kovács valószínűleg személyes bosszúból követte el a gyilkosságot. Állítólag azért haragudott Ressinkára, mert még a forradalom előtt, októberben rendezőként nem engedte be egy szüreti bálba. Z. Kovács később Budapestre költözött.71 Nincs tudomásunk arról, hogy a gyilkosságért bíróság elé állították volna. 1957. január 11-én, éjjel 2 órakor a mezőtúri állomáson K. József karhatalmista Mészáros Pál túrkevei lakost igazoltatta, aki azonban a személyi igazolványát nem volt hajlandó megmutatni. A karhatalom eseménynaplója szerint dulakodás alakult ki közöttük és a karhatalmista géppisztolyából rövid sorozatot lőtt Mészáros hasába. Mészáros Pál a kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe.72 A Szolnok Megyei Honvéd Karhatalom hivatalosan csak 1956. november 25-én alakult meg. A tettes azonban a rendőrséggel együtt teljesíthetett karhatalmi szolgálatot. Kisújszállási Nagykun Kalendárium a 2015. közönséges évre a redemptió 270. esztendejében. (Fószerk.: Ducza Lajos) Kisújszállás, 2015. 114-118. p. MNL JNSZML 61. f. 8. fcs. 1957. 4. ő. e. 199
