Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)

Tanulmányok - Cseh Géza: Erőszakos cselekmények Szolnok megyében az 1956-os forradalom és a megtorlás időszakában

inkább a helyettese, Szekeres László városi másod-párttitkár irányította.45 A Tiszti Munkásszázad tagjai korábbi tartalékos katonai, vagy rendőri rendfokozatuktól függetlenül valamennyien tiszti, többnyire hadnagyi, főhadnagyi rangot viseltek. December közepén a szolnoki rendőrségen a BM 112 fős karhatalmi egysége is megalakult.46 Ettől kezdve a megyeszékhelyen a Tiszti Munkásszázad és a rendőrség működése összefonódott. Akcióikat jórészt közösen végezték, az illetékességi körük nem vált szét egymástól. Ám a rendőrség vezetőinek egy része szembehelyezkedett a karhatalommal. Szántó István alezredes, a megyei rendőrfőkapitányság helyettes vezetője a „Tiszavidék” című megyei lapban megjelent cikkében a Szolnoki Tiszti Munkásszázad eljárásait törvénytelennek minősítette. Szántó az Országos Rendőr-főkapitányság támogatását élvezte a megyei pártbizottsággal szemben, amely azzal vádolta, hogy „az ellenforradalmárokkal lepaktál, gyáva és megalkuvó". „Nem megbízható, kispolgár", aki ráadásul 1936- 1948 között a szociáldemokrata párt tagja volt.47 Szántó Istvánt a sorozatos, több mint egy évig tartó támadások ellenére nem sikerült elmozdítani posztjáról, mivel a forradalmi eseményekben közvetetten sem játszott szerepet, a rendőrség állományában pedig az egyik legképzettebb tisztnek számított. Éppen a szakmai szempontok miatt került ellentétbe a karhatalommal. Bírálta az ittas állapotban elkövetett kilengéseket, indok nélküli lövöldözéseket és a lakosság válogatás nélküli, vagy egyes esetekben személyes bosszúból elkövetett bántalmazását. A megyei, városi és más helyi forradalmi tanácsokba beválasztott rendőröket azonban menesztették állásukból, és többnyire ez a sors várt a rendőrségen belül alakult forradalmi szervek tagjaira is. Olasz Ferenc századost, a megyei rendőrfőkapitányságon alakult forradalmi tanács elnökét előbb Vas megyébe helyezték, majd leszerelték. Olasz állítólag a november 4-ei fordulat után hangoztatta, hogy csak bűnügyi esetekben hajlandó dolgozni, politikai ügyek kivizsgálásában nem kíván részt venni. Varga Sándor őrnagyot, a főkapitányság vezetőjét Szegedre vezényelték át. Varga őrnagy ugyanis feloszlatta a volt ávósokból már közvetlenül a forradalom leverése után, a szovjet helyőrség támogatásával megalakult „R” gárdát és megakadályozta, hogy már novemberben megkezdődjenek a

letartóztatások Szolnokon. Ezzel később a karhatalom és a megyei pártbizottság támadásának kereszttüzébe került.48 A volt ávósok nemcsak visszaszivárogtak a rendőrségbe, hanem a legfontosabb vezető pozíciókat is elfoglalták, annak ellenére, hogy a rendőrök jelentős része ellenszenvet táplált irántuk. Magasabb fizetésük már a forradalom előtt is állandó feszültség forrása volt. 1957 elején az MSZMP Szolnok Megyei Elnökségének javaslatára a megyei rendőr-főkapitányság élére Tóth Imrét nevezték ki, aki korábban Szolnokon ÁVH századosként

45 MNL JNSZML XXXV. 61. f. 8. fcs. 1957. 5. ő. e.

46 BERKI M. 1993. 116. p.

47 MNL JNSZML XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 27. ő. e.

48 MNL JNSZML XXXV. 1. f. 8. fcs. 1957. 4-5. ő. e. - XXXV. 1. f. 2. fcs. 1958. 46. ő. e.

192