Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)

Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között

eljárások azt is befolyásolták, kik közül választhatnak az iskolák. Példánk révén tapasztalhattuk, jóllehet a pályázók közül az iskolaszék jelölhetett három személyt a betöltendő állásra, s közülük a presbiteri testület választhatott, az adott állás betölthetőségéről kizárólag az állami szervek, mindenekelőtt a tankerület vezetője dönthetett, aki felé a vármegyei tanfelügyelő közvetített.

Az államtól való függő viszony az iskolaszékek eleve rossz anyagi helyzetéből alakulhatott ki. Ezt a problémát azonban az állam tovább mélyítette azzal, hogy a földreform során jelentős bevételeitől fosztotta meg az egyházat. Miközben az intézkedés komoly társadalmi-, szociális kérdéseket volt hivatott megoldani, az egyházi iskolákat további gazdasági szakadékba taszította. A szakirodalomban nem alakult ki egységes álláspont arról, hogy a földreform megoldotta-e a magyar társadalmat oly régóta emésztő problémát, a földkérdést, bizonyos azonban, hogy a felekezeti iskolák anyagi függőségét tovább mélyítette. Ez pedig az állam erőteljes térnyerését eredményezte.

Azokat a kis iskolákat, melyek közé vizsgálatunk tárgya is tartozott, újabb csapásként sújtotta az általános iskolák megszervezésének kényszere. Nyilvánvaló volt, hogy a hely- és tanerőhiányban szenvedő kis felekezeti iskolák nem lesznek képesek megszervezni az új iskolákat, az állami iskolákkal való együttműködés lehetősége azonban az egyházi befolyás további csökkenését és az állam felügyeletének növekedését eredményezte. Az állam teljes térnyerése az oktatás területén az iskolák államosításával vette kezdetét, amikor az MDP végre megfelelő erőpozícióba került ahhoz, hogy akcióját véghezvigye. Az államosítás mellett kardoskodók folyamatosan azzal érveltek, hogy egyrészt az egyházi iskolák képtelenek az önálló működésre, hiszen jórészt az állam finanszírozza őket, másrészt képtelenek megfelelni a modern pedagógiai követelményeknek, hiszen jó részük nem tudta megszervezni az általános iskolát. A valódi szándék azonban az iskolák feletti ideológiai kontroll megszerzése volt. Ennek érdekében 1948 őszére szinte teljesen felszámolták a felekezeti oktatást, ám úgy véljük ez csupán egy jóval korábban indult folyamat betetőzése volt, amely már a második világháború frontjainak elvonulása után megkezdődött.

176