Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)

Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között

vizsgáját rendszeresen a templomban tartották, melyet néhány nap múlva évzáró istentisztelet követett. Az évnyitókra szintén istentisztelet keretében került sor, a református növendékek részére pedig az egyház vasárnapi iskolát működtetett.124 Emellett az állami iskolában is figyelemmel kísérték a református növendékek érdekeinek érvényesülését. Az 1947. február 16-án tartott presbiteri gyűlésen a lelkész-elnök beszámolt arról, hogy az állami polgári iskolában 61 református, 27 katolikus és 13 evangélikus, míg az általános fiúiskolában 114 református, 130 katolikus és 18 evangélikus vallású tanuló tanul. Ehhez képest a tanárok megoszlása aránytalan, mert csak 3 református és 1 evangélikus tanár dolgozik a 6 katolikus mellett. Az elnök rámutatott arra, hogy a protestáns tanulók adják a növendékek többségét, ezért kívánatos lenne, ha a protestáns pedagógusok számát is ehhez igazítanák. A presbitérium küldöttséget szervezett az állami iskola főigazgatójához annak érdekében, hogy a gyermekek vallási megoszlásának megfelelően alkalmazzák a tanárokat.125 Az igazgató ennek elintézését a presbitériumra hárította, amely a püspöki hivatalon keresztül panasszal fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez.126 Nem valószínű, hogy a minisztérium figyelembe vette az egyházközség kérését, az azonban jól látszik, hogy a helyi református egyházközség igyekezett védeni a református növendékek érdekeit, és biztosítani református szellemű oktatásukat. Az egyházközség az állami iskolákban is nagy gondot fordított a hitoktatásra. Ezekben az intézményekben gyakran a református vallású tanítók vállalták magukra a hitoktatást, részben ingyen, részben díjazásért.127 Az ószőlői állami iskolában például Kiss Sándor tanító végezte a hitoktatást, minden ellenszolgáltatás nélkül.128 Ugyanakkor 1947-ben Flórinezné Ladi Ilona kérelmezte a presbiteri testülettől, hogy szíveskedjen neki kifizetni a pusztahéki iskolában végzett hitoktatásért törvényesen megállapított óradíját.129 Egyébként a hitoktatást Színi Béla állami vallásoktató lelkész, visszatérése után Dr. Gál Lajos130 lelkész és Nagy Sándor végezték. A munka az iskolák államosítása után is folytatódott, a tanulók igen magas részvételével.131 TREI Tempi, hir. 1945. júl. 8.; 1946. szept. 1.; 1947. ápr. 27. TREI Pres. jkv. 1947/X. jkv. TREI Prés. jkv. Szám nélküli jkv. 1947. dec. 3. TREI Pres. jkv. 1946/VIII. jkv. TREI Pres. jkv. 1946/VI. jkv. TREI Pres. jkv. 1947/XI. jkv. Dr. Gál Lajos ellen 1945-ben népbírósági eljárást indítottak azzal a váddal, hogy az Imrédy- párt tagja volt. Elmarasztalták, s csak 1947 májusában térhetett vissza hivatalába, bár politikai jogait még öt évig nem gyakorolhatta. TREI Pres. jkv. 1947/XI. jkv. TREKL I. 33. g. 18. d. Vegy. jel. 118/1948. Kimutatás a tiszaföldvári református egyházban, illetve a tiszaföldvári állami iskolákban működő óraadó hitoktatókról az 1948/49. 172

Next

/
Thumbnails
Contents