Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között
Mindemellett az elnök rögzítette, hogy pedagógus, tanterem és felszerelés hiánya miatt egyelőre lehetetlen az általános iskola megszervezése.116 Az 1946. június 16- án tartott iskolaszéki gyűlésen Kazai Benjámin bejelentette, hogy elindítják az ötödik és hatodik osztályt, melyekben szakoktatást vezetnek be. Színi Béla elnök nagy örömmel fogadta a bejelentést és leszögezte, hogy ezzel régi vágya teljesült. B. Nagy Lajos iskolaszéki tag főleg azért támogatta, mivel a felső tagozat megszervezésével az idősebb diákoknak nem kell elhagyniuk az iskolát, így továbbra is református szellemben nevelkedhetnek.117 A hatályos jogszabályok szerint ugyanis azokban az iskolákban, ahol nem tudták biztosítani a felső tagozatosok szakoktatását, a diákoknak más iskolában kellett folytatniuk a tanulmányaikat. Az iskolaszéki ülésen tapasztalható optimizmus azonban néhány hét alatt szertefoszlott. Az 1946. július 7-én tartott presbiteri gyűlésen kiderült, hogy az iskola nem tudja kiépíteni a felső tagozatot, így nem alakulhat általános iskolává. Ahhoz még legalább két tanárt kellett volna szerződtetni, amit a tankerület nem támogatott.118 Ezért, még ebben az évben megoldást kellett találni. A megoldást végül a törvények által engedélyezett kooperálás jelentette. Szabó Gyula, a polgári iskola igazgatója 1946. augusztus 4-én megegyezett a presbitériummal, hogy az egyébként is funkcióját vesztett polgáriból és az állami fiúiskolából általános iskolát szerveznek, ahol a régi polgári osztályok képezik az új intézmény felső tagozatát. Ez az iskola ezután együttműködik a református és az evangélikus népiskolával. Az egyesülést úgy kell elképzelni, hogy a református iskola alsó osztályai megtartják református egyházi jellegüket és autonómiájukat, viszont az ötödik osztályt elérő diákok a polgári iskolából szervezett általános iskola felső tagozatában folytatják tanulmányaikat. Ugyanígy jár el az evangélikus népiskola is. Mivel a létrehozandó állami általános iskola felső tagozatában valószínűleg protestáns többség lesz, a felek megegyeztek abban, hogy az igazgatója református legyen.119 A megállapodás létrejött és az együttműködés a következő két évben zökkenőmentes volt. A kooperáció lehetővé tette, hogy a református iskola, mint autonóm egyházi intézmény tovább működhessen. Hivatalos státusa együttműködő általános iskola lett. Az elnevezés megtévesztő, ugyanis a mi esetünkben maga a református iskola továbbra is a népiskolákra jellemző módon szervezte meg a tanítást, az együttműködés miatt mégis biztosította a felső tagozatosok szakoktatását, így kiérdemelte az általános iskolai titulust. Ugyanakkor az egyháznak tudomásul kellett vennie, hogy a tíz éven felüli növendékek állami 116 MNL JNSZML VI. 501. 7. d. Tanfelügyelő ir. 2048/1945. VI. számú kimutatás a tiszaföldvári református iskoláról, 1945. nov. 7. 117 TREI Isksz. jkv. 1946. jún. 16. 118 TREI Pres. jkv. 1946/V. jkv. 119 TREI Pres. jkv. 1946/VI. jkv. és 1947/ X. jkv. 170
