Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Mucsi László: Az újrakezdéstől az államosításig a tiszaföldvári református iskola 1945 és 1948 között
összesen 1.300 tanulónak adtak bizonyítványt ebben a tanévben, addig a felekezeti iskolák körülbelül 300-nak.22 1944 szeptemberében 190-200 gyermek járt a két református iskolába, változatlan nevelőlétszám mellett.23 A háborús front átvonulása miatt az oktatás októbertől szünetelt. Péter Szarka László helyettes iskolaszéki elnök és helyettes lelkész 1945. február 26-án tett jelentést a vármegye tanfelügyelőjének arról, hogy a belterületi iskolában a tanítás megkezdődött az 1-6. osztályban, két tanító, Kazai Benjámin és Holéczy Ilona vezetése alatt, 110 tanuló részvételével.24 Az Ószőlőben április 23-án 50 gyermekkel kezdődött újra az oktatás, akiket Dezső Sándor25 tanított. Az 1945-46-os iskolai évben a tanulói létszám kis mértékben ugyan, de csökkent. A korábbi gyakorlatnak megfelelően ebben a tanévben is 2 iskolaépület 3 tantermében folyt az oktatás. Belterületen a tanulói létszám 1945 novemberében 89 MNL JNSZML V. 640. 7. d. Tiszaföldvár község közigazgatási iratai (Továbbiakban: Tiszaföldvár közig, ir.) 40/1945. Kimutatás az 1943/44. iskolai évben a településen működő iskolákról, 1945. jan. 30. TREKL I. 33. g. 15. d. Tanügyi bizottság iratai 1900-1945. (Továbbiakban: Tan. biz. ir.) 216/1946. Szini Béla iskolaszéki elnök jelentése a Tanügyi Bizottság elnökének, 1945. júl. 2. MNL JNSZML VI. 501. 3. d. Tanfelügyelő ir. 149/1945. Péter Szarka László helyettes iskolaszéki elnök és helyettes lelkész jelentése, 1945. febr. 26. Kazai Benjámin, az iskola igazgatója, 1900. november 26-án született Tiszaföldváron. Tanítói oklevelét Sárospatakon szerezte 1922-ben. Ez év szeptemberétől működött, mint népiskolai tanító. Korszakunkban ő az iskola igazgatója és iskolaszéki jegyző. Holéczy Ilona 1918. június 6-án született Szolnokon. Érdekes, hogy ő a Szarvasi Ágostai Evangélikus Tanítóképzőben szerezte oklevelét 1937-ben. 1943 júliusától tanított Tiszaföldváron, kezdetben, mint helyettes tanítónő. (TREKL I. 33. g. 14. d. Heves-nagykunsági Egyházmegye Tanítói Törzskönyv XX. század (Továbbiakban: Tan. Törzsk.)) Rendes tanítóvá való kinevezését 1944. június 25-én javasolta Dr. Gál Lajos iskolaszéki elnök, ugyanis ezt a jogszabályok egy év szolgálati idő után tették lehetővé. Mivel ez alatt az idő alatt bebizonyosodott, hogy „a tanítónő lelkiismeretes és szorgalmas” munkaerőnek bizonyult, „érdemessé vált arra, hogy rendes tanítóvá nevezzék ki." TREI Iskolaszéki jegyzőkönyv 1929-1944. (Továbbiakban: Isksz. jkv.) 1944. jún. 25. A címmel ellentétben a kötet tartalmazza az 1944 után keletkezett jegyzőkönyveket is. Dezső Sándor Szentesen született 1886. március 4-én. 1908-ban szerzett tanítói oklevelet a sárospataki állami tanítóképzőben. Szolgálati idejét 1908-ban kezdte meg, előbb Szentpéterszegen, majd Érkörtvélyesen tanított. Érkörtvélyes a trianoni határok megállapításakor Romániához került, mely alapvetően meghatározta Dezső Sándor életét. Kénytelen volt ugyanis Magyarországra költözni, ahol következő állomáshely Tiszaföldvár lett. Az itteni református iskolában 1912-ben kezdett el dolgozni. (TREKL I. 33. g. 14. d. Tan. Törzsk.) 1944-ben kénytelen volt kérvényezni a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól szolgálati idejének újbóli megállapítását, ugyanis „a trianoni békeparancs becikkelyezésének időpontjától a csonka hazába való visszatéréséig” eltelt időt a szolgálati idejébe nem számították bele. Ezt később a minisztérium pótolta. TREI Isksz. jkv. 1944. aug. 18. 150
