Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)

Tanulmányok - Varga Árpád: Jogászi szemmel a tiszazugi arzénes perekről

A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára perirataiban találhatók olyan csendőri jelentések is, amelyek a nyomozási cselekmények időszakos összefoglalójaként, a korabeli közigazgatási vezetők tájékoztatására készültek. Ezekben a csendőri jelentésekben sértettként megnevezett személyek családon belüli helyzete, illetőleg száma a következő volt:

Férj:

49

Anya:

9

Férfi élettárs:

2

Leány gyermek:

6

Apa:

7

Leány unoka:

1

Após :

7

Anyós:

1

Idegen férfi:

4

Leány testvér:

2

Fiú testvér:

3

Férj nagyanyja:

1

Sógor:

3

Idegen nő:

1

Fiúgyermek:

3

Férj nagyapja:

1

Férfi alkalmazott:

1

Összesen:

80 férfi

21 nő

Hangsúlyozni

kell azonban,

hogy ezekből az adatokból

sem lehet

mélyreható következtetéseket levonni. Az ügyészségi iratok hiányában ugyanis, nem tudjuk megállapítani, hogy a szóban forgó 101 személy halálával összefüggésben ténylegesen hányuknál igazolódott be az idegenkezűség, tehát az, hogy ők bizonyítottan arzénmérgezés áldozatai voltak.

A bírósági iratokban megtalálható a Földvári Károlyné ügyében a védelem felkérésére eljáró Dr. Kelemen Endre „ellenőrző orvos szakértő” beadványa, amelyben 1929 őszén a vizsgálóbírótól arra hivatkozva, hogy az addig exhumált holttestek mindegyikében kimutatták az arzént, kérte, hogy exhumáljanak és vizsgáljanak meg két olyan holttestet is, ahol a halál közvetlen oka valamilyen baleset volt.

Az egyik helyi újság 1930. október 26-i száma „A tiszazugi arzénmérgezések számokban” című összegzést adó cikkében arról írt, hogy: „Negyvenöt hullát exhumáltak a nyomozást megindító névtelen levelek alapján és mindben találtak arzént, 41 esetben a halál oka kizárólag arzénmérgezés volt az országos bírósági vegyész véleménye szerint”.2

A korabeli sajtóhírek alapján arra lehet következtetni, hogy az exhumált halottak száma meghaladta a negyvenötöt, mert több negatív eredményű kihantolást utóbb már figyelmen kívül hagytak.

Ebner Gyula nagyrévi főjegyző 1928-ban bekövetkezett halálát is gyanúsnak tartották, ezért elrendelték Ébner felesége korábbi férjének, az

KOSA Károly: „Az arzénügy hírei a szolnoki sajtóban” című összeállítása Jász-Nagykun- Szolnok megyei Lapok, XL/86. 1930. október 26.