Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Hermann Róbert: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843-1849. II. rész
szabadabb élet után, oly viszonyok után, melyek nem kényszerítenek föllebbvalóim közül az olyanoknak is, kiket megvetni van okom, kiket, mint becsületes ember meg kell, hogy vessek, a tiszteletnek külső nyilvánításával hódolni, és igen gyakran a legnemesebb erőmet az ő oktalanságuknak vagy rosszakaratuknak áldozni fel”. Végül az utolsó ok: azok az akadályok, amelyek házassági tervei előtt mindaddig állnak, amíg a cs. kir. hadsereg kötelékében szolgál. Tervei között hiányzó iskolai tanulmányainak bevégzése, s hosszabb távon az ügyvédi vizsga letétele szerepelt, jelezte Guidónak, hogy addig szívesen vállalna valamilyen munkát. Levele végén tanácsot kért bátyjától, de leszögezte: „én csak a katonaságon kívüli sphaerában találhatom meg, amit keresek. ”54 A kilépés közvetlen kiváltó okát nem ismerjük. A jól informált osztrák történetíró, Joseph Alexander Helfert szerint alapvető nézetkülönbség volt közte és Teleki között az ezredkormányzás feladatairól, s ez adta számára az ürügyet a kilépési kérelem benyújtásához.55 A kilépés okaként egyébként Görgey korai életrajzai vagy az ambíciói/képességei és lehetőségei között húzódó ellentétet adják meg, vagy fantasztikusabbnál fantasztikusabb magyarázatokkal állnak elő.56 Május 19-én Istvánnal közölte a hírt: „Végre, édes Pistám, tisztában vagyok magammal és jövömmel. Itt hagyom a császári szolgálatot, mivel itt semmi kilátásom azt az óhajtásomat valaha elérhetni, hogy Friderikát nőül vegyem, és amint becsületes férfiúhoz illik, eltarthassam. Más térre kell lépnem. És Isten látja 54 Görgey Artúr - Görgey Guidó, Klattau, 1845. máj. 18. MTAK Kt. Tört 4° 219/43. Kivonatos magyar fordításban közli GÖRGEY 1. 1916. 230-232. p. 55 J. A. HELFERT 1876. IV/1. köt. 260. p. Arthur FREY: Ludwig Kossuth und Ungarns neueste Geschichte. Unter Mitwirkung ungarischer und östreichischer [sic!] Schriftsteller herausgegeben von - -. Mannheim, 1849. III. köt. 197. p.; J[ulius] Efduard] HORN: Arthur Görgei, Obercommandant der ungarischen Armee. Leipzig 1850. 17-18 p.; Heinrich Ritter von Levitschnigg: Kossuth und seine Bannerschaft. Silhouetten aus dem Nachmärz in Ungarn. Pesth, 1850. I. köt. 64. p. (akkor lépett ki, amikor már csak ketten álltak előtte ahhoz, hogy százados lehessen); Sigismund WOLFF: Arthur Görgey. Eine Charakteristk. Leipzig, 1850. 3. p.: [JÓSIKA Miklós?:] Zur Geschichte des ungarischen Freiheitskampfes. Authentische Berichte. Arnoldische Buchhandlung, Leipzig, 1851. I. köt. 156. p.; F[ranz] R[EISINGER:| Ungarns politische Charaktere. Gezeichnet von - -. Mainz, 1851. 121. p. (összeveszett Telekivel); Sketches in Remembrance of the Hungarian Struggle for Independence and National Freedom int he Years 1848, 1849, 1850 & 1851, Written by Several Hungarian Refugees, Edited by J. C. KASTNER, Late Hungarian Captain, Editor of different Historical and Artistical Works, and Lecturer on Modern History. And respectfully Dedicated by him to the British Nation. London and Glasgow, 1853. 128. p. (Windisch-Grátz nem léptette elő segédtisztjévé; ill. mindkét lova megdöglött, s bajtársai gyűjtést indítottak számára, amit Görgey büszkesége nem tudott elviselni.) Rossz tájékozottságával kiemelkedik a kortárs és szemtanú PULSZKY Ferenc: Életem és korom. (S.a.r. Oltványi Ambrus.) Magyar Századok. Bp., 1958. I. köt. 460. p. (Görgey „szerencsétlenségére egy igen elegáns huszárezredhez tétetett hadnagyul, melyben egy cseh gavallér volt az ezredes, ki szegény tisztet nem tűrt ezredénél, s megkívánta, hogy tisztjei szalonokban és bálokban fényijének, szóval fényűzésre és pazarlásra buzdította őket. Görgeynek itt nem lehetett soká maradása. ”) 117
